Olvasási idő: 3 perc

Elkezdődött az MCC Lounge programsorozata a 15. Kolozsvári Magyar Napokon. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) új helyszínnel bővíti a belvárosi pezsgést augusztus 22–25. között: a TIFF Házban kultúra, társadalmi kérdések, oktatás és sport is helyet kap a kerekasztal-beszélgetések témái között.

A csütörtöki programot Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, hogy az MCC eszenciája a közösségben rejlik, így a szervezők olyan programokkal várják az érdeklődőket, amelyek a kolozsváriakat és erdélyi magyarokat érintő, aktuális kérdéseket boncolgatnak. A délelőtt folyamán képregénykészítő foglalkozáson vehettek részt a középiskolás diákok Hegedűs Márton képregényalkotó, grafikus, animációs rendező vezénylésével, majd a délutáni órákat tartalmas beszélgetések töltötték ki.

Az MCC Lounge-ban lezajlott kerekasztal-beszélgetés meghívottai különböző művészeti területek képviselői voltak, akik az elmúlt 100 év legjelentősebb magyar kulturális megvalósítását vitatták meg. Moderátorként dr. Szabó Árpád-Töhötöm néprajzkutató, a BBTE egyetemi adjunktusa kérdezte a művészeket, hogy miként látják az elmúlt 100 évet kulturális szemmel. 

Vitáris Iván, az Ivan and the Parazol énekese úgy véli, a kultúra számos hullámvölgyet élt meg. Számára azok az alkotások a legkifejezőbbek, amelyek a világ és az emberiség fejlődését szolgálják leginkább. Hisz abban, hogy az emberiség ugyanazt alkotja meg több ezer éve. Megfigyelte, hogy a szenvedés tematikája különösen összeköti az embereket, mindenki vonzódik hozzá. Szenvedés nélkül nincs művészet – hangzott el a beszélgetésen. 

Moldovai Katalin rendező hasonlóan tapasztalta, hogy a fájdalommal dúsított művészeti alkotásokkal lehet nagyobb sikert elérni, ugyanis a társadalom magával cipeli a múlt sérelmeit, és ezzel jobban tud azonosulni a kultúra is. A forgatókönyvíró számára a kultúra egy kollektív élményt jelent, amely időtálló és a fejlődést viszi előre. Szerinte a különböző kultúrák mítoszaiban a hős ugyanazon az úton megy végig, mint amelyen nekünk is végig kell mennünk, és ezek az alkotások segíteni tudnak bennünket az életben. 

Nagy Zalán költő úgy véli, hogy a 19. század közepétől átalakult a gondolkodás a kultúrával és a művészettel kapcsolatban, és teljesítményalapú társadalommá formálódtunk. Kiss Balbinat Ádám népzenész szerint a kultúra adaptálódik a különböző társadalmi változásokhoz, de a mai, ideológiailag és politikailag megosztott társadalomban nehéz konszenzusra jutni, és kinevezni a közös kulturális hősöket, akiket tisztelni tudunk.

A beszélgetést záró kérdésben a meghívottak arra próbáltak választ adni, hogy milyen kilátásai vannak a magyar kultúrának az elkövetkező 100 évre. Az előadók mindannyian egyetértettek abban, hogy fontos, hogy az emberek levegyék a szemellenzőket, és érdeklődjenek a világ, a különböző kultúrák és a művészetek iránt, ugyanis ennek a nyitottságnak értékteremtő ereje van, amely előre viheti a társadalmat a fejlődés útján.