Bár a hétköznapokban főként a mesterséges intelligenciát körülvevő technológiai, etikai, oktatásügyi és más gyakorlati szempontokkal találkozunk, érdemes felhívni az érdeklődő közönség, és főleg a bölcsészhallgatók figyelmét a digitális bölcsészettudomány előretörésére.  

Egyesek szerint ez paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén, mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára. Ezen a tág közönség számára is nyitott tudományos konferencián több területet érintve igyekszünk láthatóságot biztosítani a kutatók és a határterületek szakembereinek, akik bevezetik az érdeklődőket a technológia és a bölcsészettudományok izgalmas és előremutató világába. 

A konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) együttműködésben szervezi.  

PROGRAM 

15:00–16:30 Workshop 

Makkai T. Csilla (Temesvár, Győr), Mihály Eszter (Budapest): A kézirattól az adatvizualizációig – Gyakorlati bevezetés a digitális forrásfeldolgozásba 

16:30–17:00 Regisztráció  

17:00–17:15 Megnyitó 

17:15–18:30 Plenáris előadás  

Mihály Eszter: A digitális bölcsész mint hídépítő – A bölcsészettudományok történetéről, mai kutatási irányairól és társadalmi szerepéről 

18:30–19:00 Kávészünet  

19:00–20:00 Kerekasztal-beszélgetés a digitális bölcsészet alkalmazási lehetőségeiről  

Meghívottak:  

  • Mihály Eszter, az OSZK Digitális Bölcsészet Központ osztályvezetője (Budapest) 
  • Dr. Ferenczi Szilárd történész, filmkritikus, a digiteka.ro projektfelelőse (Kolozsvár) 
  • Dr. Boka László irodalomtörténész, az ITI tudományos főmunkatársa és a PKE docense, korábban az OSZK Tudományos igazgatója és kiadóvezetője (Nagyvárad, Budapest) 
  • Moderátor: Vigh Barbara egyetemi asszisztens, PKE Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék (Nagyvárad) 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.  

Regisztráció a workshopra

Regisztráció az előadásra és a kerekasztal-beszélgetésre

A programpontokról részletesebben:  

  • A digitális bölcsész mint hídépítő  

A digitális bölcsész alapvető szerepe a különböző humán tudományterületek kutatói, szakértői, a tartalomelőállítók (digitális tartalomfejlesztők), az informatika, illetve az adott intézményi/szervezeti/egyéni elvárások, működési mechanizmusok és a felhasználók igényeinek összehangolása, s ennek megfelelően a projektek felépítése, koordinálása. A digitális bölcsésznek tehát nemcsak a szaktudás szempontjából szükséges interdiszciplináris attitűdbe helyezkednie, hanem kifejezetten gyakorlati, a mindennapokat meghatározó nézőpontból is. 

A digitális bölcsészeti tevékenység határmezsgye-jellegéből adódóan csak úgy lehet működőképes, ha az abban összetalálkozó területeken felhalmozódott tudás képviselői megtalálják (vagy kialakítják) azt a közös nyelvet, amelyen kommunikálni tudnak egymással, s így közös célokért tudnak dolgozni, közös eredményeket tudnak hozni. Ennek a nyelvnek a megteremtése a digitális bölcsészet egyik legnagyobb kihívása és feladata. 

  • Workshop: A kézirattól az adatvizualizációig: Gyakorlati bevezetés a digitális forrásfeldolgozásba 

Hogyan lesz egy beszkennelt dokumentumból strukturált adatbázis és látványos adatvizualizáció? Workshopunkon a digitális bölcsészet ezen izgalmas folyamatába nyújtunk gyakorlati betekintést. Bemutatjuk a Transkribus nevű, mesterséges intelligencián alapuló platformot, amelyet kifejezetten történelmi dokumentumok és kéziratos források automatikus szövegfelismerésére fejlesztettek. 

A közös munka során a következő lépéseken megyünk végig: 

  1. Tesztelés: Kipróbáljuk a legújabb, magyar nyelvű iratok alapján fejlesztett kézírásfelismerő-modellt (HTR). Megnézzük és összehasonlítjuk, hogy a különböző kézírású, elrendezésű és állapotú dokumentumokon milyen hatékonysággal ismeri fel a szöveget, és közösen elemezzük a felmerülő kihívásokat.  
  2. Javítás és annotáció: A gépi átiratokat közösen javítjuk, majd a releváns információkat (pl. nevek, helyszínek, dátumok) megjelöljük, vagyis tageljük. 
  3. Adatkinyerés és vizualizáció: Megmutatjuk, hogyan nyerhetők ki ezek az adatok a rendszerből, és milyen elemzési, vizualizációs lehetőségek rejlenek bennük. 

A workshopon gyakorlati tapasztalat szerezhető arról, hogy a digitális szöveg többé már nem csupán egy olvasható dokumentum, hanem strukturált adatbázisként kezd viselkedni. A címkézett, tagelt információk kereshetővé, szűrhetővé és elemezhetővé válnak, ami olyan műveleteket tesz lehetővé, amelyek túllépnek a hagyományos olvasáson.  

Hogy mindez kézzelfoghatóvá váljon, egy korábban feldolgozott írói levelezés adatain keresztül bemutatunk egy interaktív térképes vizualizációt, amely látványosan szemlélteti, milyen új tudáshoz juthatunk a digitálisan feldolgozott forrásokból.  

Előadók:  

Makkai T. Csilla (Temesvár, Győr) digitális bölcsész, irodalmár, az ELTE doktori hallgatója összehasonlító irodalom- és kultúratudomány területen. Jelenleg a győri Széchenyi István Egyetem könyvtárosa, ahol feladatai közé tartozik az egyetemi repozitórium fejlesztése, valamint az intézményben született kutatási anyagok és intézménytörténeti dokumentumok hosszú távú digitális megőrzése és szolgáltatása. Szakmai munkájának fókuszában az áll, hogy hogyan lehet a digitális eszközöket és az adatalapú módszereket az irodalom- és kultúratudomány szolgálatába állítani. Korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd a MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központban digitális filológiával foglalkozott, amely kéziratos források digitális közreadását és TEI XML szabvány szerinti kódolását jelentette. Aktívan foglalkozott mesterséges intelligencia-alapú megoldásokkal is, mint például a szöveges források digitális feldolgozását támogató kézírásfelismerő modellek használatával. Munkamódszerének alapja az adatalapú megközelítés, célja, hogy a tömeges adatkonverzió és -feldolgozás révén korábban rejtett összefüggéseket tárjon fel irodalmi és történelmi forrásokban, ezzel új, adatalapú tudást állítva elő a múltról.   

Mihály Eszter jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működő Digitális Bölcsészet Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztályának vezetője. Korábban a Digitális Irodalmi Akadémia irodalmi szerkesztője, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális filológiai projektjének vezető munkatársa volt. Kezdetektől részt vett a magyar nyelvű kulturális tartalmak digitális megőrzésének és hozzáférhetővé tételének fejlesztésében, többek között az első magyar online szövegkiadás, Balassi Bálint verseinek kritikai kiadása létrehozásában. Szakterületei közé tartozik a közgyűjteményekben őrzött szöveges források digitális feldolgozása és publikálása, a digitálisan született szöveges tartalmak kezelése és közzététele, a digitális bölcsészeti kutatások, valamint az irodalom és a könyvtártudomány összekapcsolása a digitális környezetben. Tevékenységének középpontjában a gyakorlati megközelítés áll, amely a bölcsészettudományok elméleti kérdéseit érthetővé és hozzáférhetővé teszi az olvasók, kutatók és a szélesebb közönség számára.  

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ egyik kiemelt feladata egy korszerű online platform kialakítása a közgyűjteményekben őrzött, elsősorban még kiadatlan, kéziratos szöveges források számára, amely egységes kutatói környezetet jelent az irodalomtudomány, a nyelvtudomány és más humán tudományok számára. Lehetőséget teremt digitális szövegkorpuszok publikálására, a platformon elérhető tartalmakon nyelvtechnológiai és egyéb számítógépes eszközökkel történő elemzések elvégzésére, adatvizualizációk és ismeretterjesztő szolgáltatások létrehozására, illetve ún. born digital (digitálisan született) szöveges tartalmak feldolgozására és közzétételére is.  

A szolgáltatás biztosítja a más intézményekben fellelhető tudás széles körű újrahasznosítását is a platformmal kapcsolatban álló adatbázisok révén (névterek, bibliográfiai adatbázisok), illetve elősegíti a szakterület nemzetközi integrációját.  

A dHupla platform (dhupla.hu) hozzáférhetővé teszi az írott magyar kulturális örökség eddig elérhetetlen rétegét a nemzeti adatvagyon digitalizálásával, mesterséges intelligencia-alapú transzkripciójával, s gépi feldolgozásra alkalmassá tételével, továbbá a legkorszerűbb módon archiválja azt a hosszú távú megőrzés céljából. A digitális filológiai ajánlásokat is tartalmazó, tudományos projektek tartalmainak publikálására is lehetőséget nyújtó korszerű kutatói és felhasználói felület a közgyűjteményi funkciók átalakulásának 21. századi kihívásaira reagál.  

Vigh Barbara a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén dolgozik egyetemi asszisztensként. Szakterületei az alkalmazott nyelvészet és a kommunikációtudomány. Tudományos érdeklődésének középpontjában pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai, nyelvpedagógiai kutatások állnak, különös tekintettel a kétnyelvű és határ menti közösségek nyelvi és kulturális sajátosságaira, valamint az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének innovatív megközelítéseire. Korábban a közoktatásban is dolgozott magyartanárként, amely tapasztalatait jelenleg is hasznosítja oktatói és kutatói munkájában.  

Dr. Boka László (Nagyvárad, Budapest) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató, az ELTE HTK (volt MTA) Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztály tudományos főmunkatársa. 22 évig volt az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 2007 és 2020 között az intézmény Tudományos igazgatója, ugyanekkor a nemzeti bibliotéka könyvkiadójának vezetője, rövidebb ideig a bibliotéka főigazgató-helyettese is. Számos hazai és nemzetközi kutatási projekt irányítója vagy munkatársa, rangos kiállítások kurátora, irodalmi emlékévek szervezője, köztük digitális bölcsészetet is érintő országos projektek és konzorciumok szervezője.   

Dr. Ferenczi Szilárd (Kolozsvár) történész, filmkritikus, a digiteka.ro projektfelelőse, az Erdélyi Krónika szerkesztője. Doktori fokozatát a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerezte 2018-ban. Főbb kutatási területei: erdélyi helytörténet és várospolitika a késő újkorban, a politika társadalomtörténete a késő újkorban, erdélyi sajtótörténet, a korai mozgóképkultúra története. Szabadidejében filmkritikákat jegyez.  

A Digitéka az Erdélytörténeti virtuális könyvtár és digitális tudománytár szerepét felvállaló és ezek szellemében gyarapodó online gyűjtemény 2018 őszétől a http://digiteka.ro honlapon érhető el. A böngészhető állomány digitalizált, szövegfelismert erdélyi magyar sajtótermékeket, jogtiszta szkennelt könyveket, egy interaktív 17. századi Erdély-térképet és társadalomtörténeti adatbázisokat tartalmaz, amelyek mellett kisebb kategóriák is helyet kaptak, a tudományos kutatásban hasznosítható sokféle tartalommal (térképek, repertóriumok, szövegtárak, filmek, életútinterjú-jegyzék). Online gyűjtőkönyvtári szerepét olyformán tölti be, hogy a világhálón szétszórva található fontosabb erdélyi magyar digitalizált sajtótermékek, könyvek, adatbázisok, repertóriumok, térképek lelőhelyét összegyűjti, így az érdeklődők számára mindez a tudás egyazon felületen könnyebben elérhetővé válik.  

Az Iskola Alapítvány a honlap teljes tartalmát szabad felhasználással a magyar tudományosság szolgálatába állítja, a folyamatban egyszersmind értékmentést, emlékezetőrzést is vállal. A közgyűjteményekben található, részlegesen sérült szálas anyag így nem csupán kutathatóvá válik, hanem az erdélyi magyar írott örökség is konzerválódik, egyrészt a továbbiakban nem szükséges kikérni és lapozni (az állomány nem sérül tovább), másrészt immár bárkihez pár klikk közel kerül az erdélyi írott múlt, és hosszú távon a digitálisra egyre inkább átálló utókor számára válik a honlap emlékezetőrző felületté.