1920 után új korszak kezdődött a románok és magyarok közös erdélyi, bánsági és máramarosi történetében. A magyarok egy része úgy gondolta, átmeneti politikai helyzetről van szó, és a revizionizmust támogatta, míg mások a transzilvanizmust választották kulturális alternatívaként a központosító román nacionalizmussal szemben. Azok közül, akik korábban a magyarországi románok jogaiért harcoltak, többen Nagy-Románia meghatározó alakjaivá váltak, és olyan román nemzetállami víziót képviseltek, amely az 1930-as évek végére inkább kizáróvá, mint befogadóvá vált. Beszélgetésünk ezúttal a két világháború közötti román–magyar együttélés összetett és sokszor ellentmondásos kérdéseit vizsgálja. 

A beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának nyolcadik alkalma. A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora Marius Turda történész. A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.   

A romániai nyilvánosságban úttörő kezdeményezésként ez a sorozat ritka lehetőséget kínál arra, hogy árnyalt, összehasonlító történeti magyarázatokat ismerjünk meg – olyanokat, amelyek képesek megváltoztatni mélyen rögzült percepciókat, és egyben a párbeszéd és a történelmi empátia kultúráját is erősítik. 

Résztvevők: 

  • Dr. Sata Kinga-Koretta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának adjunktusa, a Politikatudományi Tanszéken tanít klasszikus és modern politikaelméletet, demokráciaelméletet és alkalmazott etikát. Történelemből doktorált a Közép-Európai Egyetemen (Central European University, Budapest), M.Phil. fokozatát a politikai gondolkodás történetéből a Cambridge-i Egyetemen szerezte. Kutatási területe a magyar és a román eszmetörténet a XIX. és XX. században. 
  • Dr. Pálfy Zoltán a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának adjunktusa. A Politikatudományi Tanszéken közép-európai politikatörténetet, kisebbségtörténetet, összehasonlító közpolitikát és politikatudományi alapismereteket tanít. Modern kori történelemből doktorált a Közép-Európai Egyetemen (Central European University, Budapest). Kutatási területei: Közép- és Délkelet-Európa a XIX. és XX. században, illetve a térség felsőoktatásának története (nem csak) szociológiai olvasatban. 
  • Dr. Răzvan Pârâianu a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa. Mérnöki diplomáját a Bukaresti Műszaki Egyetemen, történelem szakos diplomáját a Bukaresti Egyetemen szerezte, majd a Közép-Európai Egyetemen mesterdiplomát és doktori fokozatot szerzett történelemből. Kutatásai Románia modern és kortárs szellemi, illetve politikatörténetére összpontosítanak, különös tekintettel a nacionalizmusra, az államszocializmusra és az ideológiák kialakulásának kulturális mechanizmusaira. 
  • Moderátor: Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja. Kutatási területei közé tartozik az eugenika, a rasszizmus, valamint a nacionalista ideológiák története Közép- és Délkelet-Európában. Számos művet publikált ezekben a témákban, többek között: În căutarea românului perfect. Specific național, degenerare rasială și selecție socială în România modernă, amelyet 2025-ben díjazott az Observator Cultural folyóirat. 

A beszélgetés román nyelven fog zajlani. A belépés ingyenes. Kérjük, részvételi szándékát az alábbi űrlapon jelezze: ITT 

További információkért kövesse Facebook-eseményeinket.