A szuverenitáshoz elengedhetetlen a globális tendenciáktól való függetlenedés - így van ez az energiaellátásban is

Az orosz-ukrán konfliktus energetikai szempontból mérföldkő, azaz volt a háború előtti időszak, és egy teljesen új rendszer érvényesül majd a háború után. A Fekete-tenger mellett lévő Románia egyelőre nincs nagy veszélyben, hiszen szén, földgáz és kőolaj tekintetében vannak tartalékai, ráadásul jó a megújuló energia potenciálja, és a lakosság 80 százaléka egyelőre még a tűzifától függ. Az árakban azonban ez sajnos nem látszik - állapította meg dr. Toldi Ottó, majd hozzátette, hogy az a tény, hogy az oroszok gyakorlatilag már alig szállítanak földgázt Európába jelentősen befolyásolja Kelet-Európa energetikai biztonságát is. 

Bár az EU energiapolitikája környezet- és klímavédelmi szempontból nagyon is vonzó jövőképet vázolt fel, a történések azt látszanak igazolni, hogy ezek jelentős része műszaki-technológiai szinten nem volt megalapozott. A Bizottság létrehozott egy jókora műszaki-technológiai buborékot a túl gyors zöldítéssel, az atomstopokkal, a coal exitekkel, és a földgázutánpótlás biztosításának megnehezítésével. Ezek a folyamatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a földgáz ára hatszorosára, az áram négyszeresére, a Brent kőolaj háromszorosára, a szén ára pedig ötszörösére emelkedett 2020 tavaszától 2021 őszéig. Az USA és Japán gázárai 2021 tavaszán visszatértek a normális határok közé, az EU gázárak nem.

A szuverenitás és a lokálpatriotizmus nem elcsépelt jobboldali gondolatok, hiszen vannak olyan stratégiai nyersanyagok, ami fölött elsődlegesen kell rendelkeznünk, ahhoz, hogy túléljünk. A legfontosabb a termőföld, az iható, tiszta, friss víz és az energia. Ez a három kulcsfontosságú stratégiai nyersanyag, ami fölött rendelkeznünk kell, ha szuverének akarunk maradni. Az egy főre jutó termőföld, víz és energia ugyanis napról napra csökken. 

Európában mindenki nagyon klímavédő, csak éppen a célszámokat nem teljesíti - mutatott rá dr. Toldi Ottó. A 2020-as európai célszámokat is elenyésző számban teljesítették az európai országok. A feltörekvő országok is felemásan állnak a környezetvédelmi központú energiatermeléshez - hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője, aki arra is rámutatott, hogy a technológia fejlődésével bár csökkeni fog a primerenergia-igény, de nem fog csökkenni az energiafogyasztás, éppen ellenkezőleg.

A mostanihoz hasonló, kritikus helyzetekben menekülési útvonal az önellátás, azaz minden ország termelje meg a saját energiaszükségletét, vagy legalábbis legyen erre képes - hangsúlyozta a szakember. 

Dr. Toldi Ottó részletesen kitért előadásában a tiszta szénalkalmazások fontosságára, amely Európa energiabiztonsága szempontjából nélkülözhetetlen lenne, hiszen szén az van bőven, azonban Európa nem ezt az utat választotta, hanem a megújuló utat. 

Európában azért nem csökkentek a szén és kőolajárak, mert a háborút megelőzően kezdetét vette az atomerőművek és a szénerőművek leállítása, ezért jelenleg Európában földgáz függőség van, ráadásul a megújuló energia sem tud fejlődni, mert a földgáztüzelésű anyagok termelése nagyon megdrágult - állapította meg dr. Toldi Ottó. 

A földgáz ára nem azért magas, mert a kitermelő, exportáló országok drágán adják. Azért magas, mert egyre kevesebbet szállítanak belőle az európai piacra. Az Európai Bizottság által javasolt földgáz ársapka bevezetése tehát értelmetlen, mert nem lesz tőle több gáz. 

Kétségtelen, hogy Európában is kezdetét vette az LNG-terminálok kora. A terminálokkal Európa képes lesz cseppfolyósított földgázt fogadni többek között a tengeren túlról is. Az oroszok azonban már elég régóta számoltak azzal, hogy Európában előbb-utóbb megszűnik az üzleti lehetőség, ezért az ázsiai útvonalak kiépítéséről időben megkezdték a tárgyalásokat. 

Alternatívák léteznek az orosz gáz helyettesítésére, azonban a stabilitáshoz békére lenne szükség, békére minél előbb.