Olvasási idő: 5 perc
Talán észre sem vesszük a mindennapokban, hogy az építészet mennyire befolyásolja a társadalmunkat, kulturális és politikai életünket. A legújabb építészeti trendek egyre inkább eltávolodnak a helyi, regionális és nemzeti identitástól – fejtette ki Stephen Travis Sholl, az MCC vendégoktatója Az építészet szerepe a nemzeti identitásban (The Role of Architecture in National Identity) címmel tartott előadásában Temesváron. A szerdai, október 19-i eseményt partnerként szervezte meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Bolyai János Szakkollégium.
A texasi származású előadó történelem és nemzetközi kapcsolatok területén végezte tanulmányait, így nem építészként, hanem saját szakterülete szemszögéből közelítette meg a témát. Az előadás az építészet és a közösségi identitás közötti kapcsolatot elemezte, kitérve az építő és romboló befolyásokra. Stephen Travis Sholl a Virginia Tech School of Public and International Affairs mesterképzéses hallgatója, emellett Washingtonban, Kentben és Brüsszelben is tanult. 2021-ben a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa volt. Tudományos kutatásai nagy részét a transzatlanti kapcsolatokra és Közép-Európára összpontosította, első diplomamunkáját az emlékezetpolitika magyar külpolitikára gyakorolt hatásairól írta.
Az előadás során Stephen Sholl először is képekkel bizonyította, hogy az országok, térségek jellegzetes épületeit, stílusát első látásra is felismerhetjük. Kijelentette, hogy az építészet egyes fajtái hozzájárulnak a kultúra építéséhez, mások viszont rombolják azt. Az építészet kollektív identitást építhet – ezt megteheti helyi, regionális, országos, vagy civilizációk szintjén is. Egyes épületek láttán ösztönösen beazonosítjuk a világ különböző pontjaira jellemző épületeket, de a stílusok keveredését is felismerjük. Az előadó jó példának tartja az erdélyi városokat, ahol bárhogyan is állnának a demográfiai mutatók, az ortodox, román jelenlét mellett a város szimbolikus épületei jelzik, hogy magyarok éltek és építkeztek a településen. Ugyanúgy egy-egy zsinagóga is hozzátesz az összképhez. Az épületek szerint tehát a helyi történelmet, a kollektív identitást is meg lehet állapítani.
Az újabb épületek többségét viszont sehova sem tudjuk kötni. „Bárhol lehetnének” – értett egyet a közönség is. A modern építészet tehát leginkább elnyomja a nemzeti identitást. A második világháború óta a vasfüggöny mindkét oldalán egyfajta nemzetközi stílus dominál, amely elhagy minden díszt, és a funkcionalitásra koncentrál. Ahogyan a múlt században teret nyertek a semmitmondó betonépületek, mára a nagyvárosok üveg felhőkarcolók gyűjteményévé váltak. Stephen Sholl hozzátette: a kortárs építészet szándékosan el akar határolódni a régi stílusoktól. Sok esetben meg sem próbálják beleilleszteni az újat a környezetébe, megtartani a régi formákat.
Az előadó szerint a fontos közösségi épületeknek különösen tükrözniük kell a helyi kultúrát, ehhez azonban párbeszédet kell kezdeményezni a helyi vezetőkkel és építészekkel. A nyugati országokban végzett felmérések szerint az emberek többsége a régi stílusokat kedveli, illetve van igény az egyediségre, szépségre, az élhető, barátságos környezet kialakítására.
Stephen Sholl előadása része az MCC több városban zajló nyilvános eseményeinek. Az egyesült államokbeli előadóval október 20-án Szatmárnémetiben is találkozhatnak az érdeklődők, emellett számos MCC által szervezett rendezvényen vehetnek részt: Nagyváradon pedagóguskonferencia zajlik, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön dr. Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhely vezetője, Boris Kálnoky újságíró, dr. Sebestyén Géza közgazdász és dr. Csepregi Gábor filozófus is megfordul. Folytatódik a Transylvania Lectures sorozat is Kolozsváron: dr. Peter Boghossian egyesült államokbeli filozófus, író lesz az MCC következő vendége.
„Nagy lendülettel vágott neki a Mathias Corvinus Collegium az új tanévnek. Igyekszünk minden nagyobb városban jelen lenni, és az oktatási tevékenységeinken túl válaszolni a helyi közösségek kéréseire, igényeire, illetve olyan témákat feldolgozni, amelyek érdeklik az erdélyi magyarokat” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója, örömét fejezve ki, hogy a szervezetnek sikerül nyitott, érdeklődő embereket megmozgatnia. Temesváron ilyen jó partnernek bizonyult a Bolyai János Szakkollégium, és sikeres volt az MCC jelenléte Temesvári Magyar Napokon is, ahol a Fiatal Tehetség Program jóvoltából látványos, interaktív természettudományos foglalkozáson vehettek részt a kísérletezni vágyó helyi gyerekek.
„Az előadás a diákok igényeire épült, hiszen a kollégium lakóinak többsége műszaki beállítottságú, többen építészetet tanulnak, ezért is rezonált a fiatalokkal. A visszajelzések pozitívak, így őszintén reméljük, hogy folytathatjuk a gyümölcsöző együttműködést a Mathias Corvinus Collegiummal” – fejtette ki Somogyi Attila, a Bolyai János Szakkollégium programszervezője. Hozzátette: már folynak az előkészületek egy újabb közös előadásra, a szakkollégium és az MCC együttműködése pedig értékes kezdeményezéssel válaszol a helyi csoportok igényeire a szórványban, Temesváron.
Az MCC további tevékenységeiről, eseményeiről a Mathias Corvinus Collegium – Erdély Facebook-oldalon értesülhetnek az érdeklődők.
