Olvasási idő: 3 perc
A globalizált ünnepek Erdély-szerte elterjedt gazdasági és kulturális hatásait vizsgálták meg a november 18-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári képzési központjában. A meghívottak áttekintették, miért van szükség ünnepekre, és milyen különbség van az ünnep, a szokás és a néphagyomány között.
A beszélgetésen dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató, az MTA külső tagja, dr. Rácz Béla-Gergely közgazdász, a BBTE docense és dékánhelyettese, valamint Felszegi Kincső, a BBTE Kulturális turizmus szakos hallgatója, az MCC Egyetemi Programjának diákja fejtette ki gondolatait a témával kapcsolatban. Az eszmecserét Makai-Dimény Viola, az MCC erdélyi akadémiai ügyekért felelős csapatának munkatársa moderálta.
Az esemény a globalizált ünnepek hatását vizsgálta az erdélyi ünnepekre kivetítve. Tánczos Vilmos rámutatott arra, hogy az ünnep nem feltétlenül vallásos, hanem tudatosan átélt élmény. Mindig örömöt hordoz, és az ünnep során a ritualizált szokásokhoz képest a hit és a közösségi élmény is fontos szerepet kap. Kiemelte, hogy a gyászünnepek is közösséget teremtenek, és a folyamat a kollektív ünnepektől a személyes ünnepek felé mutat.
Rácz Béla-Gergely a globalizáció gazdasági aspektusait elemezte, kiemelve a termékek, szolgáltatások és tudás szabad áramlását, valamint a globalizált világ kockázatait. Rámutatott, hogy a globalizáció a kultúrára is hatással van, hiszen a közös nyelvek és jelképek, mint a Halloween vagy a Valentin-nap a piac által is támogatott globális jelenségekké válnak. A szakember szerint az ünnepek értékét nem a piac határozza meg, hanem az emberek igényei és az értékteremtés folyamata.
Felszegi Kincső a személyes és lokális ünnepek szerepét elemezte, kiemelve, hogy a néphagyományok, mint a Márton- és Luca-nap, részben elvesztették jelentőségüket, míg a globalizált ünnepek könnyen befogadható koncepcióval terjednek, és lehetőséget adnak a közös élményekre.
A beszélgetés során szó esett az ünnepek múltjáról és jelenéről, az egyszerűsödő világban a hagyományos ünnepek fokozatos eltűnéséről, valamint arról, hogy minden ünnepnek van egy karneváli, hedonisztikus jellege, ami az emberi vágyakat és érzelmeket tükrözi. Tánczos Vilmos hangsúlyozta, hogy az ünnep nem pénzkérdés, azt nem lehet megvásárolni, míg Rácz Béla-Gergely kiemelte, hogy a globalizált ünnepek értékességét az határozza meg, mennyire elégítik ki az emberek kulturális és emocionális igényeit.
A beszélgetés rávilágított arra, hogy a globalizáció hatására az ünnepek egyszerre válnak könnyen hozzáférhetővé és manipulálhatóvá, miközben a lokális és személyes ünnepek értéke továbbra is a közösségi élmény és a tudatosság szintjén rejlik.
