Olvasási idő: 4 perc
Közép-Európa és a Balkán európai és regionális energiaellátásban betöltött szerepét vizsgálták a meghívottak az elmúlt időszak energiaválságainak tükrében pénteken, július 26-án Tusványoson. Az MCC Klímapolitikai Intézete által rendezett panelbeszélgetésen Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója és Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője fejtették ki véleményüket a témában, Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatójának moderálásával.
Felértékelődhet a transzbalkáni irány Románián át az energiapiacon végbement változások következtében – állapította meg dr. Toldi Ottó a beszélgetés kezdetén. „Abban bízom, hogy egy jó gazdasági kooperáció jó irányba mozdíthatja a térségben a kapcsolatokat” – tette hozzá, majd átadta a szót Ferencz Szabolcsnak, aki FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatójaként értékes betekintést nyújtott az energetikai világba. A szervezet Magyarország egyetlen földgázszállítási rendszerüzemeltetője, kulcsszereplő a piacon.
A vezérigazgató felvázolta a gázszállításban bekövetkezett változásokat: az eddigi észak-déli irány megfordult a háború következtében, és inkább Románia, Horvátország és Szerbia felől érkezik a gáz Magyarországra. A szakember elárulta, erős balkáni együttműködés kezdett el kialakulni, de a mai kiegyensúlyozott szállítási helyzet törékeny: „Ki tudjuk elégíteni az igényeket, de ha leáll az ukrajnai tranzit, Szlovákia és Csehország nehéz helyzetbe kerül.” Ennek elkerülése érdekében törekszenek egy román–bolgár–görög együttműködésre, de a balkáni útvonal még nem elég erős ahhoz, hogy többletforrásokat behozzon.
„Az Európai Unió forrásaira lesz szükség, hogy a piacok jobban össze legyenek kötve, és a balkáni régió jobban beintegrálódjon a gázpiacba” – hangzott el. A szomszédos országok teljes egyetértésben próbálnak forrásokat szerezni, hiszen sokkal több gázra is szüksége lehet Európának, ezért szükséges a kapacitás bővítése. Ahogy hosszú ideig Hollandia volt a gázközpont, lehetséges, hogy tíz év múlva a Balkán jelenti majd az árazás meghatározó pontjait – fogalmazott Ferencz Szabolcs.
Hortay Olivér a Századvég Alapítvány munkájáról beszélt: az évente legalább egyszer elvégzett kutatások által rálátásunk nyílik arra, hogy az európaiak hogyan gondolkodnak a világról. Szerencsés időzítés volt a szervezet részéről, hogy az adatfelvételek időpontja meghatározó eseményeket előzött meg, így kellően tudnak reflektálni egy-egy krízis vagy fordulat hatására. „Nagyon keveset tudunk arról, hogy hogyan gondolkodnak a balkán országokban az állampolgárok energetikai kérdésekről. Nagyon máshogy látnak bizonyos kérdéseket itt, mint az Európai Unióban” – mondta el Hortay Olivér. Az egyik eltérés például a szénhez és fosszilis energiához való hozzáállás, ezek támogatása, de az árakhoz való hozzáállásban is van különbség. A kutatások alapján a szakember kifejtette, hogy a balkáni országokban a polgárok nagyon rossz véleménnyel vannak az Európai Bizottság energiapolitikájáról, inkább hibáztatják azt, mint az oroszokat.
A szakember megfogalmazta az energiapolitika három fő célját: megfizethetőség, ellátásbiztonság és a környezetvédelmi teljesítmény javítása. A felmérések szerint a polgárok elvárása is az, hogy a következő időszakban nagy változásokra van szükség az EU klímapolitikájában. Hortay Olivér hozzátette: „Az energiaárakat meghatározza, hogy a piaci szereplők hogyan gondolkodnak jövőről. Az egész szankciós kommunikáció önlábonlövés volt, mert a diskurzus maga, a szankciós nyilatkozatok, amelyek között nem volt valós következmény, megemelte az árakat. Ezzel szemben, ha egy kormányzat, szektor azt mutatja magáról, hogy minden megtesz az energia biztosításáról, hűti a kedélyeket.”
