Kapcsolatok, mintázatok, közösségek – A hálózatkutatással ismerkedtek a középiskolások

A programot dr. Telegdy Balázs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense nyitotta meg, aki Pozitív és negatív kapcsolatok: mitől működik egy közösség? című előadásában vezette be a résztvevőket a hálózatelmélet alapjaiba. Interaktív megközelítésével rávilágított arra, hogy egy közösségen belül a szimpátia és antipátia mentén szerveződő kapcsolatok milyen eltérő mintázatokat alkotnak, és ezek miként befolyásolják a csoport működését.

A nap további részében a hangsúly a workshopokon volt, ahol a diákok többféle nézőpontból ismerhették meg a hálózatok szerepét.

Dr. Metz Eszter, az MCC munkatársa, közgazdász, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusának Hálózatba kapcsolt életünk című workshopja arra hívta a résztvevőket, hogy fedezzék fel a mindennapjainkat átszövő láthatatlan kapcsolatokat. Az idegsejtektől a közösségi médiáig terjedő példákon keresztül mutatta be, hogy a hálózattudomány miként segíthet megérteni a világ működését. A résztvevők különböző hálózattípusokat ismertek meg, és logikai, matematikai feladatokon keresztül próbálhatták ki, hogyan írhatók le ezek a rendszerek.

Dr. Szász István Szilárd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának adjunktusa, a romkat.ro szerkesztője workshopján az információk terjedésének hálózataiba nyújtott betekintést. Izgalmas történelmi és aktuális példák – mint az Ever Given esete vagy Pheidippidész története – segítségével mutatta be, hogyan alakította át a technológiai fejlődés az információáramlást, és mely hálózati struktúrák határozzák meg napjaink kommunikációját.

A hálózatelmélet egy másik aspektusát Mihály László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar doktoranduszának workshopja tárta fel, amelyben a komplex rendszerek mögött húzódó mintázatokat vizsgálták. A résztvevők saját maguk is „csomópontokká” válva tapasztalhatták meg, hogyan alakulnak ki hatékony csoportok, és milyen tényezők befolyásolják a kapcsolódások sikerességét.

A társadalmi és térbeli hálózatok kérdését dr. Veress Nóra-Csilla, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója, valamint az MCC munkatársa foglalkozása hozta közelebb, ahol a városok mint összetett rendszerek kerültek fókuszba. A diákok interaktív feladatokon keresztül fedezhették fel, hogyan alakulnak ki a települések közötti kapcsolatok, és milyen törvényszerűségek mentén épül fel a városhálózat.

A program nemcsak tudományos, hanem kommunikációs és érvelési készségeket is fejlesztett. Máté Bence informatikatanár, az MCC munkatársa vitafoglalkozásán a résztvevők különböző nézőpontokból közelíthettek meg egy-egy témát, megtapasztalva, milyen kihívás gyorsan reagálni és meggyőző érveket felépíteni. Ehhez kapcsolódott Fancsali Orsolya MCC-s junior hallgató, a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kar diákja, akinek a foglalkozásán a racionális vita alapjait sajátíthatták el a diákok, és gyakorlatban is kipróbálhatták az érvelés és cáfolás technikáit.

Az irodalom világában Halmágyi Katalin, az MCC Középiskolás Programjának mentoroktatója mutatta meg, hogy a hálózatok nemcsak tudományos rendszerekben, hanem a szövegek között is jelen vannak. Az intertextualitás jelenségén keresztül a résztvevők megtapasztalhatták, hogyan kapcsolódnak egymáshoz történetek és művek egy gazdag, egymásra épülő jelentéshálózatot alkotva.

A hétvége során a résztvevők nemcsak új ismeretekkel gazdagodtak, hanem aktívan be is kapcsolódtak a közös gondolkodásba. A sokszínű workshopok, az inspiráló előadók és a nyitott, kíváncsi légkör mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a KP-szombat valóban emlékezetes és különleges élmény legyen. Egy olyan alkalom, ahol a tudomány, a közösség és a felfedezés öröme találkozott – és amely után talán minden résztvevő egy kicsit más szemmel néz a világot átszövő kapcsolatokra.

Győrfi Gergő székelyudvarhelyi 10. osztályos KP-s diák így élte át a képzési napot:

Már az elején pozitív benyomást keltett bennem a plenáris előadás, mivel dr. Telegdy Balázs az első diájával és az első gondolataival felkeltette az érdeklődésemet, ami végig velem maradt a nap során.

A workshop elején kisebb csoportokra osztottak minket. Négyen dolgoztunk együtt egy eszközön, és egy pozitív kapcsolati hálót kaptunk magunk elé az előadótól, amit először értelmeznünk kellett. A nevek és a nyilak mögött lassan értelmet nyert az egész rendszer, és kezdett összeállni, hogy miről is szól ez a háló. Ezután áttértünk a negatív hálóra is, és elkezdtük a két hálót egymáshoz képest elemezni és összehasonlítani. Amikor a negatív hálót vizsgáltuk, már első ránézésre feltűnt, hogy sokkal egyszerűbb az egész.

A workshop egyik legjobb része számomra az volt, hogy az előadó nem egyszerűen válaszokat adott, hanem folyamatosan rávezetett minket a megoldásokra. Így sokkal mélyebben megértettük az összefüggéseket, és nem csak „készen kaptuk” a gondolatokat. A végére egy nagyon logikus magyarázatot kaptunk: egy negatív kapcsolat fenntartása, például a haragtartás vagy a folyamatos konfliktus, ugyanannyi energiát igényel, mint egy pozitív kapcsolat ápolása. Emiatt az emberek inkább a pozitív kapcsolatok felé fordulnak, hiszen ugyanannyi befektetéssel sokkal jobb élményt és eredményt kapnak.

Összességében a program számomra azért volt különösen értékes, mert olyan dolgokra hívta fel a figyelmet, amelyeket gyakran teljesen természetesnek veszünk. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy ezek a mindennapi, magától értetődő jelenségek mennyire fontosak, és hogy mennyi minden van mögöttük. Az előadó türelmesen, érthetően és nagy hozzáértéssel magyarázta el ezeket, és segített abban, hogy ne csak elfogadjuk őket, hanem valóban meg is értsük.

Ez az élmény arra ösztönzött, hogy a jövőben ne menjek el ezek mellett a dolgok mellett anélkül, hogy belegondolnék a jelentésükbe. Hiszen ezek a kapcsolatok és hálózatok vesznek körül minket nap mint nap, ezekben élünk, és valójában ezek formálják a mindennapjainkat.

Bokor Bálint Domokos székelyudvarhelyi diákunk így emlékszik a KP-szombatra:

A nyitóelőadásban az fogott meg leginkább, hogy nemcsak elméletben beszéltünk róla, hanem szemléletes példákat is láthattunk. Nagyon érdekes volt az a rész, ahol különböző klikkesedéseket mutatott be az előadó – hogyan alakulnak ki kisebb csoportok, ki kivel áll kapcsolatban, és ezt vizuális ábrákon is láthattuk. Ez segített abban, hogy jobban megértsem, hogyan működnek a kapcsolati hálók a valóságban.

A Városok a térben című workshopon bele tudtam kóstolni a városfejlesztés és a városhálózatok világába. Rengeteg új dolgot tanultam a városfejlesztési elméletekről, az ideális városszerkezetről és a városok közötti kapcsolatok működéséről. Külön érdekes volt számomra, hogy többet megtudhattam Románia városairól is. Például meglepett, hogy Temesvár mennyire modern város, és hogy milyen erős kapcsolatot tart fenn a nyugati térségekkel. A workshop végén az interaktív feladat különösen tetszett: három csapatra oszlottunk, és minden csapatnak meg kellett terveznie a saját elképzelései alapján egy ideális városhálózatot.

Összességében egy nagyon pozitív élmény volt számomra ez a nap. Köszönöm szépen az előadóknak a tartalmas programokat, és hálás vagyok, hogy részt vehettem rajta.

László Helén kolozsvári tanuló is felidézte a nap emlékezetes pillanatait:

Az általam választott, Mérlegen a hálózatelmélet: fel-felsejlő minták a komplex világban című műhelymunka előadója Mihály László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának doktorandusza volt. Az előadás a társadalmi hálózatokról, illetve azok struktúrájáról szólt. Bevezetésképp számos világhálózatot tekinthettünk meg különböző területeken, például a Facebook globális jelenlétét, az internet világszintű feltérképezését – kiemelve a fő csomópontokat, amelyek a legnagyobb adatbázisokat jelentik, valamint a vírusok terjedésének világszintű modellezését. Ez utóbbi volt számomra a legérdekesebb: egy 2009-es elemzést láthattunk arról, hogy hogyan terjedhetne egy globális vírus a jövőben, és melyek lennének a fő csomópontok (például a repülőterek), ahol nagy mértékben terjedhet a betegség. Tíz évvel később pedig beigazolódtak az előrejelzések a koronavírus-járvány idején.

Különösen tetszett, hogy az előadó több szempontból rugalmasan közelítette meg a témát, ezért szó esett a sikerről is. Két graffitialkotást megfigyelve meg kellett határoznunk, hogy az egyik alkotó miért vált nemzetközileg ismertté a munkája által, míg a másik nem. A kulcs ebben az esetben a környezet volt, nem feltétlenül maga a festmény. A hangsúly a jelentős kapcsolatokon van, valamint azon, hogy egy személy mennyire tudja felhívni magára a figyelmet a befolyásos emberek körében.

Nagyon tetszett ez az esemény, nem gondoltam volna, hogy egyetlen téma ennyi mindent rejthet. A képzésről négy új ismeretséggel, jó élményekkel, tartalmas beszélgetésekkel, valamint az előadónak köszönhetően egy életre szóló tanáccsal térhettem haza, amiért hálás vagyok!

Kozma Rákhel sepsiszentgyörgyi diák így ír a napjáról:

​Számomra az MCC országos KP szombatjai nemcsak tanulási és/vagy önfejlesztési lehetőségek, hanem megadják az alkalmat, hogy fenntartsam a kapcsolataimat az Erdély különböző pontjain élő ismerőseimmel, illetve hogy új kötelékeket építsek ki. Tulajdonképpen egy szociálisháló-bővítést tesz lehetővé – vagy egész egyszerűen barátkozni lehet.

​ Ezért is volt érdemes a hálózatok és kapcsolatok témakörében elmerülni. Hálózatok vesznek körül, rendszerek alapján gondolkodunk, és az emberi agy kategorizálással és kapcsolat-létrehozással dolgozik. Kapcsolatokkal és hálózatokkal az ember jóformán napi szinten találkozik, foglalkozik.

​A Kapcsolatok és hálózatok az irodalomban című workshopon, Halmágyi Katalin vezetésével, úgy közelítettük meg az irodalomban fellelhető kapcsolatokat és az intertextualitás fogalmát, hogy az ne egy a hétköznapi léttel párhuzamos, szigorúan elméleti dolognak tűnjön, hanem mindenki számára kézzelfogható legyen. Ugyanis hasonlóképpen, mint a hálózatok jelensége, az irodalom is összefonódik az emberi léttel, és sokkal könnyebb dolgozni vele, mint ahogyan az elsőre tűnhet.

​Ezen a workshopon pedig sikerült az irodalommal és a kapcsolatokkal úgy foglalkoznunk, hogy az érthető és érdekes legyen. Feltártuk az irodalmi és művészeti alkotások közti kapcsolatot, és azt, hogy ezeket hogyan észleli a befogadó, hogyan gondolkodik egy-egy műről. Feltártuk emellett a gondolkodás azon jellegét, miszerint az ember folyamatosan, tudtán kívül összefüggéseket hoz létre, és elbeszélgettünk arról is, hogy ezt hogyan lehetne hasznosítani akár az oktatásban. A workshop számomra kellemes élmény volt, megfogott a téma, és határozottan tudom hasznosítani a tudást, amire szert tettem.

​Végkövetkeztetésképpen a hasznosítható tudás fogalmát emelném ki, az MCC ugyanis erre ad lehetőséget, tapasztalati tanulásra és élmények szerzésére, kapcsolatok kiépítésére. Úgy gondolom, ezek mind ténylegesen értékes dolgok.

Biró Tímea Csíkszeredából érkezett a KP szombatra:

A nap első előadásban megismerkedtünk a gráfelmélet alapjaival, valamint azzal, hogyan lehet ezeket az emberi kapcsolatok vizsgálatára alkalmazni. Különösen érdekes volt látni, hogy a matematikai modellek miként segítenek megérteni a társadalmi hálózatok működését. Szó esett a „kicsi a világ” elméletről is, amely azt mutatja meg, hogy az emberek milyen meglepően rövid kapcsolati láncokon keresztül érhetik el egymást. Ez az előadás sok új információt adott, és elgondolkodtatott a mindennapi kapcsolataink működéséről.

A nap második előadását Fancsali Orsolya EP-s hallgató tartotta Érvelj racionálisan! – avagy a racionális vita alapjai címmel. Az előadás középpontjában a vitázás alapvető szabályai és a racionális érvelés fontossága állt. Megismerkedtünk a vita felépítésével és működésével, ami új megközelítést adott a témához. Az előadó konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet hatékonyan és logikusan érvelni egy vita során. Kiemelte, hogy mennyire fontos a világos gondolkodás és az érvek megfelelő alátámasztása.

Az előadás végén lehetőségünk volt kipróbálni a tanultakat egy gyakorlati vita keretében. A résztvevők különböző szerepekbe kerültek, így mindenki aktívan bekapcsolódhatott. Én a bíró szerepét töltöttem be, amit nagyon érdekesnek és élvezetesnek találtam. Korábban már vettem részt vitában, azonban ez az alkalom új perspektívát nyújtott számomra.

A nap zárásaként összerázó gyakorlatokon vettünk részt, ahol olyan csapatokban kellett együttműködnünk, amelyek tagjaival korábban nem beszéltünk. Ezek a feladatok segítettek jobban megismerni egymást, és oldottabb hangulatot teremtettek. Több új embert ismertem meg, és hasznos, jó ismeretségeket szereztem. Összességében a nap nagyon tartalmas és élményekben gazdag volt.