„Segíteni kell a fiatalokat, hogy próbálkozzanak mindenféle tevékenységgel!” – Kilencedik évfolyamát indította az Erdélyi Politika Iskola

A tanévnyitó egy általános bemutatóval indult, ahol Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója ismertette az intézmény működését és küldetését; Székely Balázs, a MIÉRT ügyvezető alelnöke bemutatta a szervezet tevékenységét; Kosztrihán Dávid, az MCC közéleti programok igazgatója az intézmény közéleti vonatkozású munkájáról beszélt, valamint Geréd Imre, a Pro Iuventute Egyesület elnöke a szervezet szerepét és feladatait ismertette.

A megnyitót követően egy tartalmas beszélgetés következett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, amelyet Illyés Gergő politológus, az EPI erdélyi szakmai munkatársa moderált. Kelemen Hunor életútjáról, tapasztalatairól mesélt a fiataloknak. Elsőként kolozsvári diákéveit idézte fel, amelyeket a kommunista diktatúra légköre határozott meg. Az 1980-as években kezdte tanulmányait az állatorvosi egyetemen, és bár Kolozsvár akkoriban hasonlóan szürke volt, mint más erdélyi városok, volt benne valami különleges, amit már fiatalon érzett. Később, 1997-ben saját megfogalmazása szerint, szinte véletlenül sodródott bele a politikába, amelyre ma is szép időszakként tekint vissza.

A kilencvenes évek eleji egyetemi életről elmondta, hogy nem feltétlenül könnyebb, de teljesen más volt, mint a nyolcvanas években. A magyar diákok aktív szerepet vállaltak a közéletben, rádióműsorokat és újságokat szerkesztettek. A rendszerváltás után kialakuló felszabadult társadalmi légkörben szinte elkerülhetetlen volt, hogy egy közélettel foglalkozó ember előbb-utóbb kapcsolatba kerüljön a politikával.

A szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek legfontosabb erdélyi magyar közösségi kihívásai a kulturális és oktatási intézményrendszer újjáépítése, valamint az intézményesítés volt, hiszen ebben az időszakban vált el egyre inkább a román és a magyar kulturális elit működése. A jelen politikai folyamatairól szólva kitért a tavalyi és az idei év első hónapjait meghatározó választási kampányra, amely Európában szokatlanul hosszúra, közel egyévesre nyúlt. Ez folyamatos tervezést és hatalmas állóképességet igényelt. Elmondta, már a kampány hangulatából érezte, hogy az RMDSZ várhatóan 5 százalék fölötti eredményt ér el, hiszen a román társadalom részéről is sok pozitív visszajelzést kapott.

A beszélgetés végén a jövő kihívásai kerültek szóba. Fontosnak tartja a családpolitika megerősítését, valamint a lakhatási problémák kezelését, különösen Kolozsváron, ahol ezek az önkormányzattal való együttműködés nélkül nem megoldhatók. Hangsúlyozta, hogy mindez csak közép- és hosszú távon valósítható meg. A fiatalok szerepét kiemelve elmondta, hogy nagy szükség van a lendületükre és bátorságukra, ugyanakkor támogatni kell őket abban, hogy több területet is kipróbáljanak, hiszen a mai nemzedék gyorsabb, azonnali megoldásokhoz szokott világban nő fel.

A szakmai programokat megelőzően Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke köszöntötte a résztvevőket. A hétvége során a hallgatók változatos, elméleti és gyakorlati jellegű tevékenységeken vehettek részt. A pénteki nap egy általános tájékoztatóval indult, majd Fábián Gyula jogász előadása következett, aki a kisebbségi jog és a területi autonómia kérdésköréről tartott átfogó ismertetőt.

Szombaton a résztvevők Románia gazdasági kilátásairól hallhattak előadást dr. Rácz Béla-Gergely közgazdásztól, majd Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke a transzilvanizmus múltjáról és jelenéről beszélt. Délután a résztvevők vitatréningen fejleszthették kommunikációs és érvelési készségeiket Simon Krisztián vitatréner vezetésével.

A vasárnapi képzési napon a közszereplés és médiahasználat került középpontba. Márkus Etelka televíziós szakember vezetésével a hallgatók egy interaktív workshop keretében gyakorolhatták, hogyan jelenjenek meg hatékonyan audiovizuális és online médiakörnyezetben. A hétvége utolsó szakmai programjaként Tasnádi István Szilárd szenátor és Nagy Károly, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke beszélt arról, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár vállalkozóként helytállni Erdélyben.

A program zárásaként minden hallgató röviden elmondta, miért jelentkezett a Programba. A fiatalok nagy része szeretné képviselni települése érdekeit, jobban megérteni a politikai és közéleti folyamatokat, valamint olyan közösséghez tartozni, ahol hozzájuk hasonló érdeklődésű fiatalokkal találkozhatnak. Többen kiemelték, hogy az aktuálpolitika iránti kíváncsiságuk és a fejlődés iránti vágyuk motiválta őket a programban való részvételre.