MCC Lounge: A sikeres műemlékmenedzsment kulcsa a közösség mozgósítása

A Műemlékmenedzsment mint kreatív szakma című, angol nyelvű beszélgetésen Olivier Schweizer, a sikeres francia So Châteaux médiaplatform alapítója, dr. Cosmin Cătălin Rusu régész és Ilyés Szabolcs közgazdász, a műemlékek felújításával foglalkozó Regio Consult igazgatója Barazsuly Viktória művészettörténésszel beszélgetett az MCC Lounge-ban. A szakemberek betekintést nyújtottak a történelmi épületek helyreállításának folyamatába, és kitértek az utógondozási időszakra, amely rendkívüli lehetőségeket rejt a közösségépítés és településfejlesztés szempontjából is.

Először is a kihívásokat nevezték meg a meghívottak. Ilyés Szabolcs szerint „Romániában mindig pénzre várunk”, és bár mára sok műemléket sikerült felújítani, a munka nehezebb része azután kezdődik. „Sokan azt hiszik, hogy a fizikai felújítással minden megoldódik” – hangsúlyozta a vállalkozó, rámutatva, hogy sok tulajdonosnak nincs konkrét terve az épület felhasználásával kapcsolatban. További gond, hogy az EU-s támogatások – amelyek a restaurálások nagy részét fedezik – nagyon specifikus megszorításokkal járnak, például nem lehet profitorientált tevékenységet folytatni az épületben: „Csak kulturális célokra lehet felhasználni, ami nem elég, hogy hosszú távon fenntartsa az épületet.” A szakember hozzátette: az Országos Helyreállítási és Rezilienciaterv (Planul Național de Redresare și Reziliență, PNRR) volt az első program, amely a restauráció utáni kastélymenedzsmentre is gondolt.

Olivier Schweizer több mint húsz éve foglalkozik kastélyokkal Luxemburgban és Franciaországban, de szinte 4 éve Kolozsváron él. Több francia kastély igazgatója volt, és elmondta, egyik álma, hogy egy nap egy erdélyi kastélyt is helyreállítson. A So Châteaux sikere abban rejlik, hogy a tulajdonos szemével mutatja be a kastélyokat, történetet mond, személyessé teszi a virtuális látogatást.

Franciaországban az állami támogatás feltétele, hogy a kastély nyitott legyen a közönség felé. „Ez jó módszer arra, hogy megpályázd az anyagiakat, de vissza is adj valamit a közösségnek, bevond őket a folyamatba” – fejtette ki Olivier Schweizer. Megállapította, hogy Romániában nem bevett szokás, hogy magánszemélyek kastélyokba fektessék a pénzüket, megvásároljanak épületeket. Úgy véli, „a kastélyokra vállalkozásokként kell gondolni, nem csak műemlékként. Komoly üzleti terv kell hozzá, és a tevékenységeket már azelőtt át kell látni, hogy elkezdődne a felújítás.”

„Nem sok lehetőség van arra, hogy a kastélyok helyzetéről a nyilvánosság előtt is beszéljünk, pedig tudatosítani kell a közösségekben, hogy tenni kell értük” – mondta el dr. Cosmin Rusu, akinek a kulturális örökség, műemlékvédelem és kulturális turizmus a szakterülete. A régész úgy véli, nagy hiányosságok vannak az oktatás területén, de a hatóságok hozzáállása sem segíti a műemlékek felújítása és működtetését. Úgy véli, a siker érdekében a tulajdonosnak először is egy jó szakmai csapatra van szüksége: tervezőkre, régészekre, marketingesekre, közösségszervezőkre és egy talpraesett koordinátorra, aki összegyűjti a szakembereket, és koordinálja a munkát. Cosmin Rusu hozzátette, bízik a fiatal generációban, akik nyitottabban állnának hozzá a témához, és a kulturális vagy etnikai különbségek ellenére is magukénak éreznék egy-egy település értékes műemlékeit.

Olivier Schweizer jó példaként a Mothe-Chandeniers-i kastély említette, amelynek a megmentéséért 27 ezer személy fogott össze a világ minden pontjáról. Rámutatott, rendkívül erős üzenete van annak, ha sok ember szívén viseli egy műemlék sorsát, hiszen akkor ennyi nagykövet viszi a hírét, és ha nem is anyagiakkal, de idővel vagy erőforrásokkal segítheti bárki a projektet. Ideális esetben egy kastély része a közösségnek, a településnek, és mindenkinek érdeke fenntartani. Ehhez azonban megfelelő tájékoztatásra és közösségszervezésre van szükség. Az erdélyi jó példák között a nagyajtai erődtemplomot, a gyalui kastélyt és a miklósvári Káálnoky-kastélyt említették a meghívottak.