„Az évszázad készsége a kritikus gondolkodás” – Nemzetközi konferencián vizsgálta a technológia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait az MCC

A munka jövője Erdélyben című konferencia három panelbeszélgetésen járta körül napjaink égető problémáit. Az eseményt Demeter-Vincze Tekla, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős erdélyi igazgatója nyitotta meg, majd 13 meghívott szakember osztotta meg gondolatait a munka jövőjével kapcsolatban.

Az eseményen felszólalt: dr. Anca Simionca, a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karának dékánja; Ana-Maria Stancu, a RoboHub alapítója, a Bucharest Robots vezérigazgatója; Andra Tănase, a Transilvania IT Cluster stratégiai menedzsere; Andrew Taylor, a Transylvania Executive Education (TEE) ügyvezető igazgatója; dr. Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője; David Timiș, a Generation nonprofit szervezet kommunikációs és közkapcsolati vezetője; dr. Dobre Nóra, HR- és kommunikációs szakértő; dr. Halász Gábor, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője; Hatházy Borbála, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa; Ioana Corujan, a Transilvania IT Cluster nemzetközi ügyekért felelős szakértője; drd. Péter István, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa; Sallai Zsolt, a Wolters Kluwer vállalat képviselője; dr. Thomas Bewick, a Staffordshire-i Egyetem vendégprofesszora. A konferencián továbbá közreműködött dr. Ralph Schöllhammer, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának oktatója és S-P O’Mahony, Írország tiszteletbeli konzulja Kolozsváron.

Hódítanak a robotok, átalakul a munkaerőpiac

Az emberiség több ipari forradalmat is megélt már, de egyik sem ment végbe ilyen gyors tempóban – míg régen évtizedekbe telt a nagy átalakulások elterjedése, a Chat GPT csupán két hónap alatt érte el a 100 millió felhasználót. Ebben a rohamos innovációban „az ideális és a legrosszabb esetekre is készen kell állnunk” – fejtette ki David Timiș a konferencia nyitó előadásában, amelyben a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásait vizsgálta meg.

Az MI és munka kapcsolatának szakértője rámutatott: Romániában még mindig olcsóbb a cégeknek embereket alkalmazni, mint robotokat beszerezni, de a fejlett országokban ez már változóban van. Az Amazonnál például már fele-fele arányban oszlik meg az emberi és robot munkaerő. Egyelőre a robotok felmentik az embereket az unalmas, repetitív fizikai feladatok alól, de nemsokára kívánatos munkahelyeket is elfoglalhatnak. Európában 51 millió munkahely van veszélyben az automatizálások miatt, és 59 millió munkahelyet veszélyeztetnek a koronavírus-járvány idején felgyorsult digitális átalakulások. 2030-ig 21 millió európai munkavállalónak lehet szüksége új munkakörre (reskilling), míg 90 millió alkalmazottat érinthet az új készségek fejlesztése jelenlegi munkakörén belül (upskilling).

A beszélgetések során dr. Cséfalvay Zoltán rámutatott: a nagy fejlődési folyamatban új munkahelyek jönnek létre, hiszen a robotokat is be kell tanítania valakinek. Hangsúlyozta, az innovatív ötletek mellett nagy szükség van a talpraesett vállalkozókra is, akik ezeknek keretet adnak. Európában a startupok fele a négy nagy központban, Londonban, Párizsban, Berlinben és Stockholm tömörül. Sajnos ebben a közegben továbbra is vasfüggöny van nyugat és kelet között. A kelet-közép-európai országok többsége beragadt a közepes jövedelem csapdájába, és innen csak innovációval lehet kilépni. A szakember úgy véli, kezdeti lépésként a legegyszerűbb megoldás a felsőoktatás és ipar hatékony összekapcsolásában rejlik.

Andrew Taylor elmondta, érdekesnek találja Kolozsvár példáját, hiszen a város paradox módon még a Funar-korszak után is sikeres lett. Az üzleti szféra még nagyobb energiával kezdett el fejlődni az elnyomás időszaka után, és ebben az egyetemeknek is fontos szerepe volt. Romániában a latin kultúra és a kommunizmus ötvözete ahhoz vezetett, hogy az emberek bezárkóztak, féltek a változástól. Most a vállalkozók számára kihívás a hálózatok kialakítása és az együttműködés, de meg kell teremteni a platformokat a közös munkához és az ötletetek megosztásához – osztotta meg észrevételeit a szakember.

Versenyben a digitalizációval: a fizikai munka és a szociális készségek

A legnagyobb veszélyben a kezdő, főleg adminisztratív munkakörök vannak, a technológiának azonban nemcsak negatív hozadéka van, rengeteg munkát segít is a fejlődés – mutatott rá David Timiș. A fizikai munkára továbbra is nagy a kereslet, a menedzseri, HR és egyéb emberközpontú állások is felértékelődnek, hidat képeznek az alkalmazottak és a technológiai fejlődés között. „A mi dolgunk az, hogy segítsünk azoknak az embereknek, akik a robotok térhódítása miatt elveszítenék a munkájukat” – tette hozzá David Timiș, felhívva a figyelmet az átképzés és folyamatos tanulás fontosságára.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint a szociális készségek lesznek a jó munkaerő kulcsa, mint az együttműködés, kreativitás, kommunikáció és kritikus gondolkodás, emellett a rugalmasság, alkalmazkodóképesség, kíváncsiság, motiváció, öntudatosság és tehetséggondozás is nagy szerepet kap. Mindezek mellett persze tovább növekszik a digitalizálás és mesterséges intelligencia iránti kereslet, így az alap technológiai műveltség elengedhetetlen lesz mindenki számára.

„Kétségtelen, hogy a digitális kompetenciák elengedhetetlenek a munkahelyeken a jövőre nézve. Az ipar 5.0 az emberekre összpontosít, nem csak a technológiára, ezért meg kell találnunk az összekapcsolás módját” – fejtette ki Ioana Corujan.

David Timiș három fő üzenetet és javaslatot fogalmazott meg: „Nem munkahelyekből, hanem szakképzett munkaerőből lesz hiány, és inkább az a kérdés, hogy a jövő munkahelyei kívánatosak lesznek-e. A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az embereket a munkahelyeken, de az MI-eszközökkel dolgozóknak előnyük lesz a technológiát nem ismerőkkel szemben. Fektessünk az emberekbe, hozzunk létre jobb munkahelyeket, és használjuk fel hatékonyan a mesterséges intelligenciát, mert ez az összeolvadás a jövő.”

A kritikus gondolkodás fejlesztése a kulcs

Az MI és a robotok egyszerű eszközök, akárcsak egy láncfűrész – hasznos vagy gyilkos eszköz is lehet, mutatott rá Ana-Maria Stancu. Úgy véli, a technológia megfelelő felhasználásához az oktatás és a kritikus gondolkodás fejlesztése a kulcs, különösen választások idején. A vállalkozó szerint a romániai iskolákban nincs meg a megfelelő felszereltség a digitális oktatás előmozdításához, pedig az új, fejlett eszközök használata nagy segítséget nyújthatna a fiatal generáció figyelmének felkeltésében és fenntartásában is. Mindenki elvárja, hogy az emberek új tudással rendelkezzenek, de nem fektetünk eleget ebbe a fajta oktatásba – tette hozzá.

A munkaerőpiacon való eligazodás kulcsa a jó oktatás – értette egyet dr. Dobre Nóra. Hozzátette, a már munkát vállaló személyek számára az jelentheti a megoldást a jövőben, ha több területen is képezik magukat. Az MI és digitalizáció nagy kihívások elé állítja a munkaadókat és HR-szakembereket, de fontos megérteniük a munkavállalói tapasztalatot, miközben figyelembe veszik a demográfiai adatokat és az alkalmazottak életszakaszával járó tényezőket is szem előtt tartják. A szakember kijelentette: „A mi felelősségünk, hogy segítsük a fiatal generációt és a kezdőket.”

„Hidat kell építenünk az oktatás és a munka világa között”

Elavult az a rendszer, hogy a fiatalok az iskolából „kész termékként” kerülnek ki a munkaerőpiacra. „Hidat kell építenünk az oktatás és a munka világa között” – hangsúlyozta dr. Thomas Bewick. A brit szakember amellett is érvelt, hogy elengedhetetlen az oktatási intézményekben a digitális eszközökhöz való hozzáférés biztosítása, hiszen ez a szociális különbségekből adódó távolságokat is csökkentené.

Dr. Anca Simionca szerint a felsőoktatás egyik szerepe valóban a képzett munkaerő megteremtése, de az egyetemek egyben a társadalom tagjait is nevelik. „Az egyetemnek szerepet kell vállalnia abban, hogy a fiatalokat kritikus gondolkodásra nevelje, etikai szempontokat érvényesítsen, és befogadó, elérhető és nyitott intézmény legyen.” Rámutatott: a munkaerőpiaci igények folyamatosan ingadoznak, az elvárások néhány év alatt teljesen megváltozhatnak, az állami intézményekben pedig lassan mennek végbe a változások, a bürokrácia és a rendszer felépítése pedig sokszor nem hagy teret a jó kezdeményezések megvalósítására. A dékán hozzátette: a vállalatokkal való együttműködésnek, a mentorprogramoknak és a diákok oktatásba való bevonásának van a legtöbb értelme.

„Folyamatos, napi szintű együttműködésre van szükség az egyetem és az üzleti világ között ahhoz, hogy felkészülten nézhessünk szembe napjaink kihívásaival” – véli dr. Halász Gábor. Példaként említette az ázsiai országokat, ahol az egyetemek és a különböző iparágak, köztük a fejlett technológiai cégek is szimbiózisban működnek.

Sallai Zsolt vállalkozóként közelítette meg a panelbeszélgetés témáját: elmondta, a cégeknek hosszú távon előnyükre szolgálhat, ha forrásokat biztosítanak az egyetemeknek, és kiveszik a részüket az oktatásból. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a kész munkaerőre várjanak, be kell kapcsolódniuk a folyamatba. Úgy véli, nemcsak pénzzel, hanem a tapasztalt munkatársak oktatásban való részvételével is segíthetnek az intézményekben. Kiemelte továbbá a közösség szerepét a karrierépítésben, hangsúlyozva, hogy az aktív közösségi életet élő fiataloknak nagyobb esélyük van a munkaerőpiacon való érvényesülésben is.

Az esemény zárásaként S-P Mahony foglalta össze a fontosabb elhangzott gondolatokat. Kiemelte a magánszektor, az egyetemek és a civil szervezetek közötti együttműködés fontosságát, és rámutatott a külföldön tanuló vagy munkát vállaló személyek hazaköltözésében rejlő potenciálra. A jelenlevőket a közösség és Erdély sokszínűségének értékelésére biztatta, majd hozzátette, hogy „a nehéz politikai helyzet ellenére is csodálatos dolgokat lehet elérni”.

„Az MCC küldetésének tekinti, hogy felkészítse a fiatalokat a társadalomban rájuk váró kihívásokra, hasznos tudással, kritikus gondolkodással és szilárd értékekkel vértezze fel őket a rohamosan változó világban” – mondta el a Collegium törekvéseiről Talpas Botond. Az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója hozzátette: „Az ilyen konferenciákon igyekszünk összehozni a legjobb szakembereket, intézmények képviselőit, az oktatás, gazdasági szféra és közösségi élet szereplőit, hogy együtt járuljunk hozzá a társadalom jobb irányba való alakulásához. Mindebbe aktívan bevonjuk a diákjainkat is, hiszen az ő kezükben lesz a munka folytatása.”