Olvasási idő: 3 perc
A régióban hiánypótló tematikájú konferenciával jelentkezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2025. november 27-én Nagyváradon. A Digitális bölcsészettudományok a hétköznapokban című rendezvény szakmabelieket és külsős érdeklődőket egyaránt megmozgatott.
A szakmai programot Makkai T. Csilla és Mihály Eszter digitális bölcsészek workshopja nyitotta A kézirattól az adatvizualizációig – Gyakorlati bevezetés a digitális forrásfeldolgozásba címmel. A nem csak a szakmabelieknek tervezett műhelymunka izgalmas, interaktív és tanulságos volt. Egy Kiss József-levél digitalizálásán dolgozhattak együtt a résztvevők: a Transkribus nevű programban, kézírásfelismerő modellel tagolták, átírták, javították, címkézték azt. A képzés vezetői egy adatvizualizáción azt is megmutatták, hogy a megkezdett munka hova vezetne a folyamat végére, milyen információk bemutatására lehet mindez alkalmas.
A hivatalos megnyitót követően Mihály Eszter, a Digitális Bölcsészeti Központ osztályvezetőjének plenáris előadása következett, amely közérthetően, bevezető jelleggel mutatta be a bölcsészettudományok történetét, mai kutatási irányait és társadalmi szerepét. Az előadás központi gondolata, hogy a digitális bölcsészre hídépítőként érdemes tekinteni, aki a különböző humán tudományterületek kutatóinak, szakértőinek a munkáját igyekszik a tartalomelőállítók és az informatika területein dolgozókéval összehangolni.
A konferencia záróelemeként élénk kerekasztal-beszélgetés alakult ki a meghívott szakemberek között. Mihály Eszter mellett Boka László egyetemi docens, az OSZK korábbi tudományos igazgatója és Ferenczi Szilárd történész, a digiteka.ro projektfelelőse vettek részt. Szakmai tapasztalataik megosztása mellett személyes vélemények, a bölcsészethez, a tudományokhoz való hozzáállás megfogalmazására is sor került, és kitértek a könyv és a technológia kapcsolatára, esetleges közös jövőjére is. Ferenci Szilárd elmondta, hogy számára kutatóként a nyomtatott könyv semmilyen haszonnal nem bír. A magas színvonalú munkát sokszor megnehezítő, a teljes régióra jellemző forrás-, képzés- és infrastruktúrahiányt is említették, alternatívákat mutattak be, és a közös munka, az együttműködések elengedhetetlen fontosságára hívták fel a figyelmet.
