Olvasási idő: 4 perc
A boldogság útjait keresték Bagdi Bella pszichológus, mindfulnesstanárral közösen a meghívott szakemberek hat erdélyi városban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) májusi pedagóguskonferenciáin.
A május 5-i kolozsvári pedagóguskonferencia izgalmas előadással indult, ahol a boldogság oktatásának lehetőségeit elemezte a meghívott előadó. Bagdi Bella kiemelt szerepet tulajdonított az érzelmek validálásának. Kiemelte annak fontosságát, hogy a diák érezze, hogy látjuk, halljuk és megértjük őt. A napjainkban végzett kutatásokba való bepillantás aggasztó képet festett a résztvevők számára: a depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek aránya egyre nő, majdhogynem naponta veszíti életét önkezűleg egy fiatal. Ezért is kiemelten fontos az érzelmek megértése, elfogadása, illetve biztonságos kifejezése, melyre elsősorban olyan fórumok nyújtanak kiváló lehetőséget, mint a Boldogságóra (osztálytermeken belül, a tanítási órák keretében) vagy a Boldogságnap (melyen iskolák közösen ünneplik az érzelmeket, az örömöt, a hálát).
A részt vevő pedagógusok az előadás keretében gyakorlatokon át is bővíthették eszköztárukat: például közösen tanultak meg egy mutogatós verset, melynek kiemelt célja a diákok megnyugtatása, illetve egy bizalmi és hálatelt légkör teremtése.
Az előadást A boldogságra való képesség – Hagyományos és innovatív módszerek az osztályteremben című kerekasztal-beszélgetés követte, melyen Bagdi Bella beszélgetőtársai Boldizsár Zeyk Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium angol és német szakos tanára, valamint Bak Márta, a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium tanítója és Hideg Magda óvodapedagógus, aki többéves módszertanos tapasztalattal rendelkezik a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség munkatársaként, illetve tanóráin belül is alkalmazza a Boldogságórát.
A kerekasztal-beszélgetés egy érzelmi térkép felvázolásával indult: a jelenlévő pedagógusoknak jelezniük kellett, hogy épp hol tartózkodnak – az Öröm városában, a Kimerültség mezején, az Izgatottság hegycsúcsán, a Stressz-öbölben, a Béke szigetén, a Kíváncsiság erdejében vagy a Remény útján. A gyakorlat által megteremtődött bizalmi légkörben a résztvevőknek olyan témákat sikerült érinteni, mint a kiégés, a stressz és a kudarc, melynek elfogadására tanítani kellene a diákokat. A beszélgetésen részt vevő pedagógusok olyan gyakorlatokat osztottak meg eszköztárukból, mint az érzelmi jelzőlámpa, az „én újdonságom szék” vagy a pacsi/ökölpacsi/ölelés képsorozat felfüggesztése az osztályterem bejáratára, az esemény végén pedig két végkövetkeztetést fogalmaztak meg: elsősorban az a legjobb tanár, aki mer maga is diák lenni, illetve a legfontosabb lecke a diákok felé az, ha megtanítjuk őket gondolkodni.
Az eseménysorozat további állomásain számos pedagógus és oktatási szakember vett részt, megosztva gondolatait a témával kapcsolatban: Balázs Melinda Enikő pedagógus, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanítója, Makkai Barbara Tünde, az adleri individuálpszichológia alkalmazója, gyakorlója (Temesvár), dr. Vargancsik Iringó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Tanárképző Intézetének adjunktusa, szociálpedagógus, Körtesi Sándor Gábor földrajz–német szakos tanár, dr. Lukács Márton Réka, a Sapientia EMTE adjunktusa, pszichológus, sport mentáltréner (Marosvásárhely), dr. Kondor Ágota mentálhigiénés szakember, egyetemi adjunktus, Torma Vera, a Diakónia Gyermekjóléti és családsegítő szolgálatának vezetője, pedagógus, humánerőforrás-szakember, dr. Kinda Eleonóra, a Székely Mikó Kollégium református vallástanára, mentálhigiénés szakember (Sepsiszentgyörgy), Kui Enikő pszichológus, a Hargita Megyei Nevelési, Tanácsadási és Erőforrás Központ munkatársa, Elekes Csilla tanító, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola oktatója (Csíkszereda), Péter Júlia pedagógus, Abodi-Nagy Blanka énekes, énektanár (Székelyudvarhely).
