Olvasási idő: 4 perc
Az első világháború után Kratochvil Károly altábornagy a Székely Hadosztály megszervezésével és vezetésével a hazaszeretet élő példáját mutatta. Dr. Fráter Olivér történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa legújabb kötete a parancsnok mögött rejlő embert, a pedagógust és a polihisztort állítja a középpontba, aki főhercegeket nevelt, önként állt katonai szolgálatba, és életét a közélet és a művészetek iránti elkötelezettség is jellemezte.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) október 15-i rendezvényén Fráter Olivér röviden ismertette kutatásának főbb eredményeit, majd ezt követően Biró István politológus-történész, az MCC Középiskolás Programjának vezető oktatója, a BBTE óraadó tanára beszélgetett vele Kratochvil életútjáról, vezetői, nevelői és közéleti tevékenységéről. Az eseménynek az MCC kolozsvári képzési központja adott otthont.
Kratochvil Károly katona és közéleti személyiség életművének áttekintése összetett feladat, hiszen élete számos területre kiterjedt, ahol mindig helytállt, és erkölcsös példát mutatott. Édesapja, Kratochvil József is katona volt az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Gyermekkora egy részét Brassóban töltötte, ahol már fiatalon a katonai pálya vonzotta. Később Habsburg József főherceg gyermekeinek nevelőjeként is dolgozott. Katonai pályafutása során Kratochvil Károly kiváló parancsnoknak bizonyult, hiszen a háború idején is ember maradt, katonáit mindig tisztelettel és empátiával kezelte. A katonák számára frontszínházat is szervezett, ezzel is igyekezett enyhíteni a háború nehézségeit.
Kiemelkedő szerepe volt a székely katonák toborzásában, Kolozsváron alakult meg a Székely Zászlóalj, amely önkéntes haderőként jött létre, és katonái nem ideológiáért, hanem a magyar területek védelméért harcoltak.
Fráter Olivér szerint Kratochvil Károly életét áthatja az erkölcsi példamutatás, ugyanis minden döntése erkölcsileg vállalható volt, tettei pedig nemcsak korának, hanem a mai embernek is példamutató. Katonaként, nevelőként és közéleti szereplőként egyaránt helytállt, cselekedetei kiállták az idő próbáját, és még évek múltán is leveleket kapott, amelyekből kiderült, hogy a katonái és a közösség is tisztelettel tekintett rá.
Amikor kitört az I. világháború, önként jelentkezett csapatszolgálatra, noha nem volt köteles. Parancsnokként nemcsak a hűségesküt teljesítette, hanem minden helyzetben gondoskodott katonáiról és a közösségéről. Élete során minden cselekedete, legyen szó sikerek vagy kudarcok kezeléséről, példamutató volt, még akkor is, amikor politikai okokból meghurcolták.
Közéleti tevékenysége során is mindig a közösség javát szolgálta, és hűséges maradt elveihez. 1938 után, amikor Magyarországon életbe léptek a zsidótörvények, számos egykori székely katonája fordult hozzá, hogy mentességet igazoló levelet kérjen tőle. Kratochvil ezeket a kérelmeket megadta, vállalva a politikai kockázatot, ezzel is bizonyítva bátorságát, emberségét és becsületét. A habsburgokkal való viszonya korrekt és tiszteletteljes volt, katonai bevonulásakor nem élt kivételezéssel.
Fráter Olivér levéltári kutatásai alapján úgy véli, hogy Kratochvil életében nem találkoztak negatív cselekedetekkel. Biró István kiemelte, hogy Kratochvil Károly életútja jól példázza azt a tényt, hogy a legnehezebb körülmények között is helyt lehet állni, emberségesnek, hűségesnek és elvhűnek maradni. Kratochvil, az emlékezetpolitika által elfeledett hős élete minden kor számára tanulságos, akinek cselekedetei, lojalitása és társadalmi szerepvállalása követendő példa.
