Transylvania Lectures: Átláthatóságra van szükség a mesterséges intelligencia szabályozásában

Amikor a mesterséges intelligencia szabályzásáról beszélünk, a szakértők két táborra oszlanak. Az egyik nézőpont szerint nincs szükségünk a jelenleginél szigorúbb törvényekre, hiszen ez túlszabályozáshoz vezethet, és a startupokat és tehetségeket egyaránt elriaszthatja. A másik tábor aggodalommal szemléli az eseményeket: attól tartanak, hogy a laza szabályozások visszaélésekhez, elfogult algoritmusokhoz és etikátlan eljárásokhoz vezethetnek. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) március 26-i eseményén ilyen és ehhez hasonló témákat vitattak meg a meghívott szakértők. Az eseményt Len Balázs, a Sapientia EMTE joghallgatója, az MCC Egyetemi Programjának diákja moderálta.

A Transylvania Lectures sorozat beszélgetésén a fentebb vázolt két megközelítést elemezték a meghívottak. Norman Lewis az innováció és technológia területeire szakosodott, nemzetközileg elismert író és előadó, az MCC brüsszeli vendégkutatója. Kutatása főként az Európai Unió digitális szuverenitási stratégiájára és a szabályzások negatív hatásaira, valamint az online tartalmak és véleménynyilvánítás korlátozására összpontosul. Beszélgetőtársa Maria Ruxandra Bodea ügyvéd, a Bukaresti Egyetem Jogi Karának oktatója volt.

A beszélgetésen Norman Lewis a mesterséges intelligencia rajongójának nevezte magát: úgy véli, az MI nem csupán egy úttörő találmány, hanem az emberiség eddigi legnagyobb, legjelentősebb fejlesztése. Szerinte ki kell használnunk az általa adott lehetőségeket, és előrehaladásunk fő eszközévé kellene tennünk. Épp emiatt tekint szkeptikusan az Európai Unió MI-szabályozásra vonatkozó törvénykezéseire. Fő aggályaként azt fogalmazta meg, hogy az Unió olyasmit próbál szabályozni, ami valójában még nem érte el végső stádiumát. „Bár nagy lépéseket tettünk már meg az MI fejlesztésében, a cél és a határok még mindig nem tiszták – hogyan és miért szabályozzunk valamit helyesen, amit egyelőre nem tudunk valósan felmérni?” – hangsúlyozta Norman Lewis, majd kiemelte, hogy a korai, elhamarkodott szabályozás visszafoghatja az innovációt, és megakadályozza, hogy Európa kompetens játékos legyen a globális színtéren.

A történelem folyamán sok olyan felfedezésről tudunk, mely véletlenszerűen hozott magával világszintű eredményeket. Példaként a szakértő a penicillint hozta fel: „Ha a mai szabályozás szerint kísérleteztek volna abban a laborban, akkor lehetséges, hogy ma nem létezne ez a gyógyszer.” Fontosnak tartja, hogy az újításnak és az újítást végző embereknek szabad teret adjunk, ne pedig nehezítsük munkájukat. A jelenlegi törvény szerint tilos minden MI-tevékenység, ami veszélybe sodorhat emberi életeket. Emiatt azonban az autógyártó cégek, akik jelenleg vezető nélküli járműveket fejlesztenek, sorban viszik a világ más tájaira technológiájukat csupán azért, mert az EU nem biztosít támogató közeget az innovációnak. A GDPR sikeréből kiindulva az Unió hasonló stratégiát szeretne használni az MI szabályozásában is, ám ezzel az a veszély fenyegeti a kontinens gazdaságát, hogy jelentősen lemarad a többi nagyhatalom mögött. A szakember rámutatott: a világ folyamatosan változik, az MI pedig a jelenlegi átalakulás velejárója.

Maria Ruxandra Bodea megjegyezte, hogy az MI-törvénycsomag egyedi abban a tekintetben, hogy senkinek sem nyerte el a tetszését: sem azoknak, akik szabad kezet akartak a mesterséges intelligencia használatában, sem azoknak, akik emberközpontúbb látásmóddal rendelkeznek. Egyetértett Norman Lewisszel abban, hogy az EU jelenlegi óvatos megközelítése akadályt állít az innovációnak, elriasztva a befektetni szándékozó startupokat és cégeket. Úgy véli, a törvénycsomag legnagyobb hibája, hogy még egy hozzáértő ügyvéd szemével is átláthatatlan. A megoldást abban látja, hogy a törvények érthetőek és transzparensek legyenek mindenki számára, és az MI-rendszerek helyett inkább az általuk elért eredményeket szabályozzák. Rámutatott arra is, hogy a törvények jelenlegi zavaros megfogalmazása miatt lehetséges, hogy a cégek tudtukon és szándékukon kívül illegálisan járnak el.

Felmerült annak a kérdése is, hogy más, az MI terén elöl járó országok miként közelítik meg a szabályozás problematikáját. Európához képest úgy Amerikában, mint Kínában lazábbak a szabályzások – bár ezen országokban sem tökéletes a helyzet, hiszen például Kínában az államnak teljes hozzáférése van az MI-rendszerekhez és az ezekben hordozott adatokhoz, így semmi sem védi a felhasználókat. Az EU feladata megtalálni a két extrém álláspont közti egyensúlyt: olyan szabályozást kell létrehoznia, amely egyszerre tiszteletben tartja a felhasználók jogait, ugyanakkor támogatja az innovációt és technológiai újításokat.