Olvasási idő: 4 perc
Harmadik alkalommal rendezett nyílt előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Transylvania Lectures sorozat keretében. A szerdai, április 27-i beszélgetés meghívottja Charles Crawford diplomata, egykori brit nagykövet volt, aki a nemzetközi helyzet hidegháború utáni alakulásáról, diplomáciai munkájáról és az orosz–ukrán konfliktus világszintű hatásairól beszélt.
A Transylvania Lectures külföldi előadókat megszólaltató, havonta megrendezett nyilvános eseménysorozat. A kolozsvári központban zajló beszélgetések főleg egyetemistákat mozgatnak meg, de bárki érdeklődő részt vehet, és felteheti kérdéseit a meghívott szakértőknek napjaink fontos, megosztó témáiról. „Nagy népszerűségnek örvend a Transylvania Lectures sorozatunk, de a többi nyílt előadásunk iránt is érdeklődnek az egyetemisták és a szélesebb közösség tagjai. A koronavírus miatti korlátozások feloldása óta Erdély-szerte szinte minden központunkban rendeztünk nyílt eseményeket, amelyeken nemcsak diákjaink, hanem szülők és helyi szakemberek is részt vettek” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója.
Charles Crawford Háború vagy béke? Diplomáciai tárgyalások a hidegháború utáni Európában címmel tartotta meg előadását a kolozsvári Szentegyház utcai MCC-központban, majd dr. Székely János ügyvéd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensének moderálásával válaszolt a felmerülő kérdésekre. Charles Crawford az Egyesült Királyság szarajevói, belgrádi és varsói nagyköveteként szolgált. Jugoszláviában, Dél-Afrikában, Oroszországban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában, valamint Lengyelországban is jelentős változások időszakában fordult meg. Ma az ENSZ-nek és kormányoknak tart mesterkurzusokat a diplomáciai tárgyalások elveiről és technikáiról.
1945 óta fennállt az a mindenki által elfogadott szabály, hogy az államok nem sajátíthatják el erőszakkal más ország területeit. Oroszország ezt a rendet most felrúgta, és alapjaiban rendültek meg az ENSZ és a nemzetközi jog által felállított szabályok. Ukrajna orosz inváziója mélyrehatóan új veszélyeket jelent Európára és a tágabb globális rendre nézve.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy míg a hidegháború idején a MAD-rendszer (Mutually Assured Destruction), azaz a kölcsönösen biztosított megsemmisítés helyzete állt fenn, később az államok egyezségre jutottak, hogy mindnyájuk számára hasznosabb a kölcsönösen biztosított együttműködés (Mutually Assured Cooperation, vagyis Big MAC). A MAC időszaka jelentős gazdasági fejlődésre adott esélyt, és sokan ki is használták ezt. Ma azonban úgy tűnik, újra MAD-rendszer van kialakulóban. Oroszország azzal érvel, hogy a hidegháború után átverték, Putyin pedig többször kifejezte nézeteit, hogy csak meg szeretnék tartani, ami az övék. Azt azonban nem részletezte, hogy Oroszország mit tekint magáénak, így szinte bármilyen térséget lerohanhat, és elveheti, ami kell neki – ezzel felborítja a MAC rendjét.
Máig megmaradt a szovjet típusú hozzáállás, hogy „erősebbek vagyunk, mint hinnétek, többet viselünk el, mint amennyivel ártani tudtok, és sokkal rosszabbal vágunk vissza”. Így a nyugati szankciók önmagukban nem tudják megállítani a háborút. Bár óriási károkat okoznak az orosz gazdaságban, az egész világ szenved miattuk. „Nem nyerhetsz többet a tárgyalóasztalnál, mint amennyit irányítasz terepen” – hangsúlyozta Charles Crawford, aki úgy véli, Oroszország nem fog lemondani Donbaszról. Az előadó rámutatott: az orosz precedens mindenkit aggaszt, hiszen mi állítja meg őket, hogy holnap ne Transznisztria, Moldva vagy Lengyelország következzen, esetleg más nagy országok ne kövessék a példáját? Az első világháború a birodalmak harca volt, a második az ideológiáké, a harmadik pedig, ha bekövetkezik, a szabályok összeomlása miatt lesz. A nukleáris háborút eddig nem is tartottuk lehetőnek, ma azonban már valós aggodalom.
A MAD és Big MAC a szabályok világa, de egyre inkább az anarchia felé haladunk, és az államok nem tudják ezt kezelni. Egy olyan békés megoldás találása lenne az elsődleges feladat, amely tisztességes is. Ez a jövőre nézve jelentheti akár az EU vagy a NATO átalakulását, az Oroszországgal való kapcsolat újragondolását vagy új rendek felállítását is – fejtette ki Charles Crawford.