Olvasási idő: 3 perc
A mítoszok az írott történelem kezdete óta, sőt még korábban is lenyűgözték az emberiséget. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures sorozatának 2025. május 13-i eseményén Anthony O’Hear brit filozófus beszélt arról, hogyan képesek a mítoszok feltárni az isteni természet egy-egy aspektusát. Az MCC kolozsvári központjában rendezett beszélgetést Osváth Noémi, a Collegium volt diákja moderálta.
Dr. Anthony O’Hear, a Buckingham Egyetem filozófiaprofesszora és a londoni Királyi Filozófiai Intézet korábbi igazgatója The Prism of Truth: Reflections on Myth című, tavaly megjelent könyvéből kiindulva beszélt a kitűzött témáról. Először is kifejtette, hogy a mítoszok nem egyszerűen régi mesék vagy elavult hiedelmek, hanem az emberiség és a transzcendens közötti összekötő szálak lehetnek.
Mivel Isten transzcendens, nem írható le szavakkal, de a mítoszok lehetőséget nyújtanak a megközelítésére. Ezt vallotta Aquinói Szent Tamás is, aki az analógiát használta, hogy megmagyarázza, hogyan lehet Istenről beszélni emberi nyelven. Az előadás külön kitért a keresztény mítoszokra, valamint C.S. Lewis és J.R.R. Tolkien gondolataira. O’Hear felidézte a híres 1931-es beszélgetést, melyben Tolkien meggyőzte Lewist arról, hogy a kereszténység nem csupán egy mitikus történet, hanem egy „igaz mítosz”, ami végül Lewis megtéréséhez vezetett. Ez az eset jó példa arra, hogy a mítoszok által érintett igazságok túlmutatnak a tudományos bizonyíthatóságon.
O’Hear szerint a mítoszok erkölcsi kérdésekben is irányt mutathatnak, hiszen kézzelfoghatóbb módon közvetítik a sokszor elvont tanításokat. Az előadó példaként említette a Biblia példázatait, Homérosz Iliászát, Euripidész Trójai nők című drámáját, valamint Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiáját. Úgy véli, ezek a történetek formálják az emberi képzeletet, erkölcsi kérdésekkel szembesítik az olvasót, jelentésük pedig generációkon át aktuális marad. A professzor az igazság fogalmának átgondolására biztatta a hallgatóságot. Úgy véli, míg napjainkban a mítoszt sokszor a hamissággal azonosítják, az igazság nem csupán a tényekkel való egyezést jelenti, hanem jelen lehet a hűségben, a szépségben és az érzelmi rezonanciában is. Egy mítosz tehát még akkor is igaz lehet, ha nem bizonyítható.
A szakember továbbá kitért a különböző vallásokban fellelhető mítoszok szerepére. Úgy gondolja, nyitottnak kell lennünk minden vallás tanításainak megvizsgálására, hiszen a számunkra idegen mítoszok is tükrözhetik egy nagy, egyetemes igazság egy-egy arcát. Ehhez elengedhetetlen, hogy ne egybemosva vizsgáljuk a mítoszokat, hanem külön-külön értékeljük őket. A tudomány és a mítosz kapcsolatáról szólva rámutatott: míg a tudomány elmondja, hogyan működik a világ, a mítoszok arra világítanak rá, hogy mindez miért számít. A professzor szerint értékeink, céljaink, az élet értelme túlmutat a tudományos tényeken, így ez a két világ nem tekinthető ellentétesnek, hanem kiegészítik egymást.
