Olvasási idő: 4 perc
Több generáció képviselői is jelen voltak a május 16-i nyilvános előadáson a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári képzési központjában. Az est meghívott előadója dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember volt, aki a Z generáció viselkedési mintáit, motivációs tényezőit és együttműködési képességeit taglalta. Beszélgetőtársa Kalóz János-György klinikai szakpszichológus, mentálhigiénés szakember volt, aki a témát pszichológiai szemszögből közelítette meg. A különböző korcsoportok dinamikájáról szóló előadássorozatot Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is megrendezték.
Az előadó a korcsoportok közötti különbségek ismertetésével kezdte értekezését, majd kitért a Z generáció részletes jellemzésére. A szakértő szerint értékrendszerünket életünk első tizenkét éve határozza meg. Harminc éves korunkig nyitottak vagyunk az új befogadására, utána konzervatívabbakká és zárkózottabbakká válunk. A fiatal felnőttek azért nyitottabbak, mivel digitális eszközeik segítségével bármilyen problémát meg tudnak oldani. Számukra a médiahasználat a szabadidő eltöltését is jelenti.
A statisztikák szerint egy Z generációs fiatal napi 6-7 órát tölt médiahasználattal. Ez a magas szám annak is köszönhető, hogy beleszülettek a digitális forradalomba, és jó technikai érzékkel rendelkeznek. A világjárvány óriási hatással volt a munkavégzési stílus kialakulásában, ugyanis ennek a generációnak az első munkahelye valószínűleg otthoni munkavégzéssel zajlott a korlátozások miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy megtanultak otthonról is hatékonyan dolgozni, és nem szívesen járnak be a fizikai munkahelyükre, mivel szerintük időrablás a munkába vezető útvonal megtétele. Kommunikációs stílusuk a közösségi médiában alakult ki, gyakran használnak rövid mondatokat, hangulatjeleket a beszéd során. Szívesebben ismerkednek, barátkoznak online, mint személyesen, hiszen itt lehetőség van a „ghosting”-ra, azaz a kommunikációs kapcsolat hirtelen megszakítására. Nem szeretik, ha felbillen az alá-fölérendeltségi viszony, támadásnak élik meg, ha valaki nem a horizontális viszonyrendszert alkalmazza.
Kalóz János-György úgy véli, hogy a Z generáció teljesítményét a visszacsatolás befolyásolja, amelyet a közösségi média adta elismerés váltott ki. A fiatalok körében egyre gyakoribb jelenség, hogy megosztják a reggeli kávéjukat az ismerősöktől kapott reakciókért cserébe. Ez a fajta dicséret függőséghez vezet, amely arra készteti az egyént, hogy percenként rápillantson a telefonjára. Ahhoz, hogy ez a generáció jó munkát tudjon végezni, elengedhetetlen a folyamatos visszacsatolás és elismerés a vezetőség részéről, valamint a digitális szünet beiktatása, amikor kedvükre pörgethetik a közösségi oldalakat a telefonjukon. Kutatások igazolták, hogy ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg egy munkahely, akkor a Z generációs munkaerő a legrövidebb időn belül váltani fog.
Dr. Guld Ádám szerint a negatív dolgok ellenére számos pozitív tulajdonsággal is rendelkeznek a digitális generáció szülöttei a munkavégzést illetően, hiszen fogékonyak az új dolgokra, kiváló technikai érzékkel rendelkeznek, intelligensek, rugalmasak, kreatívak, és gyorsan tanulnak. Az idősebb generációkkal szemben különbséget tesznek a munka és a magánélet között, szeretik minél hamarabb befejezni a feladataikat.
A két szakember egyetértett abban, hogy a különböző generációk csak úgy tudnak hatékonyan együtt dolgozni, ha az idősebbek hajlandóak tanulni a fiataloktól, elfogadják a korból adódó véleménykülönbségeket, valamint nyitottak lesznek a változásokra.
Dr. Guld Ádám májusban további két MCC-központban tartott előadást Négy generáció, egy munkahely – Tanuljunk meg hatékonyan együttműködni címmel. A szakértővel helyi meghívottak beszélgettek: Marosvásárhelyen Csatlos Tünde, a Nőileg magazin szerkesztő-újságírója, az Erdélyi Magyar Televízió Nőszemközt című műsorának vezetője, Sepsiszentgyörgyön Veres-Nagy Tímea projektmenedzser.
