Olvasási idő: 4 perc

Pünkösdváró beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők május 25-én a kolozsvári MCC-központban. A Hívőnek lenni egy kereszténység utáni korban című eszmecserén a kereszténység helyzetéről, megéléséről és jövőjéről osztották meg gondolataikat a meghívottak.

Valóban egy kereszténység utáni korban élünk? Milyen lehetőségünk van a kereszténység megélésére akkor, ha a kereszténység mint életforma már kisebbségben van? – merültek fel a kérdések a pünkösdváró panelbeszélgetésen. A meghívott szakemberekkel, Nagypál Szabolcs római katolikus teológussal, jogásszal, az MCC Jogi Iskolájának vezetőjével és Jancsó András politikai filozófussal, az MCC PhD Program résztvevőjével Mátyás Dániel, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója beszélgetett.

Nagypál Szabolcs először is Rod Dreher amerikai író elméletére hívta fel a figyelmet, miszerint a kereszténység nagyrészt elveszítette már a nyugati kultúrharcokat, kisebbségbe került, és kis közösségekben, visszaszorulva, zártabban kell megélnie hitét egy posztkeresztény világban, ahol sokan támadják is. Nagypál Szabolcs szerint Közép-Európában még nem vagyunk ebben a helyzetben, még él a kereszténység. Jancsó András hozzátette: a kereszténység hanyatlásával kapcsolatos félelem évszázadok óta él a hívőkben, a dreheri kérdés pedig hatalmas filozófiatörténeti ívbe ágyazódik. Az állam és egyház az invesztitúraharc óta, szinte ezer éve folyamatos szétválásban van, ezért nem kell világvégeként kezelni a jelenlegi helyzetet sem. Például míg a nyugati civilizációkban hanyatlik a vallásosság, más kontinenseken nagymértékű újraevangelizáció folyik.

Nagypál Szabolcs szerint a kereszténység egyszerre vallás és civilizációteremtő erő. A civilizációnak hasznára van, ha fenntartja a keresztény értékeket, még ha sokan nincsenek is tisztában vele, hogy valójában a kereszténységben gyökereznek az általuk követett értékek. Az előadó szerint az egyház fenntartása a hívők felelősség, nem az államé, viszont elvárható, hogy a politikai vezetők legalább ne legyenek keresztényellenesek. Plurális társadalomban nem szabad különbséget jelentsen, hogy egy ember hisz vagy sem, de van egy értékrend, amit elvárhatunk az állami vezetőktől. Jancsó András rámutatott, hogy a modern állam a kereszténységből meríti az alapvető elveit, azt szekularizálja. A szakember úgy véli, nem szabad az államnak visszaalakulnia vallási állammá, hanem arra van szükség, hogy bármennyire is kevesen vannak a hívők, merjék megvallani hitüket a közéletben. Így tudják azokat az elveket biztosítani, amelyeket a plurális állam már nem tud a zászlajára tűzni. „A demokráciát is lehet keresztényként művelni, csak ki kell gondolni, hogyan lehetünk demokraták keresztényként. Lehet jó politikusnak is kereszténynek lenni, sőt kötelessége a kereszténységnek, hogy az államvezetésben hallassa a hangját, képviselje magát” – tette hozzá Nagypál Szabolcs.

A beszélgetésen továbbá elhangzott, hogy sokan tragédiaként élik meg, hogy a kereszténység elveszti az államalkotó befolyását, de nem feltétlenül rossz, ha a minőség megmarad. Ezt közvetíti a pünkösd üzenete is: az első pünkösdkor mindenki a saját nyelvén beszélt, mégis értették egymást. Bárcsak eljönne ez a világ, ahol „szív a szívhez” szól, és sikerül az embernek egy olyan dimenzióját megtalálni, hogy vallástól, kultúrától és nyelvektől függetlenül is megértsék egymást a jóakaratú emberek.