Olvasási idő: 3 perc
Igazi közgazdaságtan-órán érezhették magukat a résztvevők dr. Sebestyén Géza matematikus és közgazdász november 13-i inflációs trendeket elemző előadásán Kolozsváron. A Budapesti Corvinus Egyetem docensével még négy helyszínen (Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti és Temesvár) találkozhatott a közönség.
Az előadó örömmel tapasztalta, hogy a hallgatóság rendkívül felkészült volt az inflációs trendekkel kapcsolatban. Az elemzések értelmében, Romániában jelenleg 8 százalékra becsülhető az inflációs ráta. De mit is jelent valójában ez az érték? A szakértő kifejtette, hogy az infláció az árak növekedését jelenti, ami a pénz gyengüléséhez vezet. Azzal a pénzösszeggel, amellyel tavaly egy bizonyos mennyiségű terméket meg tudtunk vásárolni, idénre valószínűleg már sokkal kevesebbet tudunk kifizetni. A szakértő kitért arra is, hogy mi az oka annak, hogy többnek érezzük a 8 százalékos arányt: minden ember abban a szektorban tapasztalja meg az áremelkedést, amelyben nagyobb a fogyasztói kosara. Ha az élelmiszerek drágulnak, és nekünk ezek a termékek teszik ki fogyasztásaink jelentősebb részét, akkor nagyobb mértékben érezzük az infláció erejét, mint olyan termék esetében, amelyet kevesebb alkalommal vásárolunk meg.
A beszélgetés további részében dr. Sebestyén Géza kitért a történelem során előfordult magas infláció okaira is. A szakember elmondta, hogy a magyarázat jóval összetettebb, ugyanis felelősnek tekinthető a kormány, amely sok pénzt költött, és túl gyorsan növelte meg a béreket, ami magasabb kereslethez, majd dráguláshoz vezetett. A jegybank azzal hibázott, hogy túl nagyra emelte a kamatokat, ami azt eredményezte, hogy csökkent az emberek hitelfelvevő képessége, így kevesebb pénzt tudtak elkölteni, továbbá a pénzmennyiséget is túlságosan megemelte.
Az előadás során szó esett az infláció ellentétéről, a deflációról, amely az árszínvonal folyamatos csökkenését jelenti. Annak ellenére, hogy az emberek örülnek, ha árcsökkenést tapasztalnak, a gazdaságra nincs jó hatással ez a folyamat, hiszen utóbbi lehűtéséhez vezet, csökken a vállalkozások bevétele, amely leépítéseket eredményez, majd pénz hiányában a fogyasztók visszafogják költekezéseiket.
A jövőre tekintve valószínűleg magasabb inflációra számíthatunk, amelyet csak a bérnövekedés tud ellensúlyozni. A régi árakra várni felesleges, csupán a fizetések növekedésében reménykedhetünk.
