Olvasási idő: 5 perc

Fiatalok szabadidős tevékenységeit és lehetőségeit mutatta be Szabad-e a szabadidő? című előadásában dr. Kiss Kozma Georgina a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében január 24-én Sepsiszentgyörgyön és január 25-én Csíkszeredában.

Az előadás alapját a 2000 óta zajló nagymintás ifjúságkutatási projekt adta. A 15–29 éves korosztály élethelyzetét felmérő kutatást négyévenként ismétlik meg, a legutolsó adatfelvétel 2020 őszén történt. A legutóbbi, 2020-as kutatásokban 12 ezer fiatalt sikerült megszólítani a Kárpát-medence minden területéről. Dr. Kiss Kozma Georgina az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai Műhelyének kutatója, az MCC és a Nézőpont Intézet együttműködésében létrehozott Ifjúságkutató Intézet munkatársa. Kutatási érdeklődése kiterjed az ifjúságra, a fiatalok oktatási és munkaerőpiaci helyzetére, kultúrafogyasztási szokásaikra, a nemzetközi mobilitására és a nemzeti kisebbség kérdésére is.

Az előadó először is a szabadidő fogalmának történelmi hátterét tisztázta: a 19. században még nem volt értelmezhető a fogalom, hiszen a nap nagy része munkával telt. A szabadidő igénye a múlt században tűnt fel igazán, majd a diktatórikus időszakban a legfontosabb szórakozási lehetőség a mozi lett, a 80-as évek pedig már a házibulik időszaka volt. Vidékünkön, nagyszüleink idejében még a közös kaláka, tengerihántás és hasonló összejövetelek jelentették a szocializáció, szórakozás színtereit, segítettek a párválasztásban is, miközben a munkával is haladtak a résztvevők.

A demokratizálódás után új irányba terelődött a szabadidő, a technológia felgyorsult fejlődésének és a globalizációnak köszönhetően pedig nagymértékben átalakult. A fogyasztói társadalom kialakulása különösen a fiatalok életmódját érinti hangsúlyosan, de a fogyasztási kényszer minden korcsoportot bekebelez. A technológia fejlődésével a fizikai tér is kitágult, hiszen a kapcsolattartás és több tevékenység, közösségi élmény is az online világba költözött. A kultúrafogyasztás tehát változik, átalakul, de továbbra is jelen van a fiatalok életében – hangsúlyozta az előadó.

A kétezer erdélyi magyar fiatalt érintő kutatás eredményei szerint hétköznap napi négy óra, hétvégén napi 8 óra szabadideje van az ifjaknak, korcsoport szerinti leosztásban pedig a tizenévesek rendelkeznek az legtöbb szabadidővel. A fiatalok elsősorban barátokkal, családdal töltik ki szabadidejüket, emellett hasonló arányt ad ki az online térben való barangolás és a közösségi média fogyasztása. A járvány miatt felértékelődött a családdal, barátokkal való időtöltés, és biztató eredmény, hogy a megkérdezettek egyötöde sportol, hétvégente pedig gyakoriak a kirándulások. A székelyföldi fiatalok számára fontos a közösségi lét, és míg a fiúknál a barátok, számítógépes játékok és a sport foglalja el a legtöbb időt, a lányoknál a család, olvasás szerepel a lista élén.

A médiafogyasztás szempontjából érdekes megfigyelni a kérdésekben is négyévente megjelenő változásokat, például a videokazetta, CD, DVD, vezetékes telefon lassan eltűnt a mindennapokból. Míg 2000-ben csak a háztatások egyharmadában volt számítógép, internet pedig csak egytizedükben, mára jelentősen elterjedtek az okoseszközök, a streamingcsatornákra való előfizetés, és szinte minden okostelefonon van internet-előfizetés. Minden második fiatal folyamatosan online van, de a többiek is naponta használják az internetet. Operába, komolyzenei hangversenyre nem járnak a válaszadók, könyvtárat, könyvesboltot ritkán látogatnak, a kávézók, kocsmák, éttermek viszont népszerűek. Ennek ellenére a komolyzene bekúszik a popkultúrába, a filmeken, sorozatokon át megismerik és megszeretik a fiatalok.

Biztató eredmény, hogy – míg Magyarországon csökkent – Erdélyben növekedett a rendszeresen sportoló fiatalok aránya, bár az életkor növekedésével itt is egyre kevesebb idő marad sportolásra. A külsejükkel, egészségükkel, edzettségi szintjükkel alapvetően elégedettek az erdélyi magyar fiatalok, közülük is a fiúk és a Székelyföldön élők mutattak nagyobb elégedettségi szintet.

Kiss Kozma Georgina végül a fiatalok problématérképeit mutatta be: 2020-ban az anyagi nehézségek, bizonytalanság, céltalanság szerepelt a lista élén, de a munkanélküliség, kábítószerek, alkohol elterjedése is megjelent a gondok között. A nehézségek ellenére azonban biztató látni, hogy a közösség továbbra is meghatározó szerepet tölt be a fiatalok életében, és amíg a közösségek épülnek, pozitív irányba haladunk.