Lehetetlen beszélgetések módszertanával folytatódott az MCC Transylvania Lectures

A How to Have Impossible Conversations (Lehetetlen beszélgetések módszertana) című előadás bevált stratégiákat mutatott be arra, hogyan beszélgessünk különböző világnézetet valló emberekkel. A beszélgetés moderálását Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő vállalta. Kolozsvári tartózkodása alatt dr. Peter Boghossian a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karára is ellátogat, ahol What is Knowledge? címmel tart előadást a diákoknak az MCC és a kar együttműködésének jóvoltából. A filozófus emellett az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatóival is találkozik.

Dr. Peter Boghossian jelenleg az Austini Egyetem munkatársa és a National Progress Alliance igazgatója. Több mint 25 éves oktatói munkája alatt börtönökben, kórházakban, iskolákban, egyetemeken, világszinten vezető vállalatoknál és kisvállalkozásoknál is megfordult, elsődleges kutatási területei a kritikai gondolkodás és az erkölcsi érvelés.

A szakember munkája során több ezer emberrel beszélgetett hitükről, nézeteikről. Úgy véli, minél nagyobb az ellentét a beszélgető felek között, annál inkább szükség van a kapcsolatépítésre. Ebben a fázisban a beszélgetőpartnerre kell fókuszálni, igyekezzünk nem magunkra terelni a figyelmet – tanácsolta az előadó. Első lépés megtalálni a közös pontokat, és elkerülni a párhuzamos beszélgetést.

A következő lépés a meghallgatás, visszakérdezés, szükség esetén az információ elismétlése, hogy jól értettük-e az elhangzottakat. Közben figyelni kell arra, hogy beszélgetőtársunk ne veszítse el a türelmét. Mivel a hit árnyalt kérdés, nem fekete-fehér, érdemes akár tízes skálán felmérni, mennyire biztos a másik fél meggyőződésében. Ezek után eljuthatunk a kulcskérdésekhez: „Hajlandó lennél megváltoztatni a véleményed? Mi kellene hozzá, hogy újragondold az álláspontod?” Peter Boghossian azt tanácsolta, hogy mindig igyekezzünk kérdéssel végezni a hozzászólásunkat, sőt képzeljük detektívnek magunkat: azt kell kiderítenünk, hogy mit hisz a másik ember.

Ezt az alapot már fel lehet használni a lehetetlennek tűnő beszélgetéseken is. De nem kötelező mindig közös nevezőre jutni; bármikor abbahagyhatjuk a beszélgetést, sőt barátok is maradhatunk olyanokkal, akikkel alapvető dolgokban nem értünk egyet. Sajnos ma az Egyesült Államokban, ha valakinek (főleg politikailag) különbözik a véleménye, nemcsak nem fogadják el azt, hanem rossz emberként tekintenek rá, ellenségként bélyegzik meg – tette hozzá az előadó.

A közönségből érkező kérdésre, hogy az agresszív, nézeteiket erőltető felekkel hogyan lehet kommunikálni, Peter Boghossian elmondta: érdemes felmérni, hogy miért vagyok részese a beszélgetésnek, és akarom-e folytatni, és akkor követhetjük a felsorolt lépéseket. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a győzködés csak akadályt emel, ezért jobb csupán megadni az eszközöket, hogy önmagukat győzzék meg igazuk vagy tévedéseik felől az emberek. Arra biztatta a jelenlevőket, hogy merjék megkérdőjelezni magukat, legyenek alázatosak tudásukban, és beszélgessenek velük ellentmondó emberekkel.

Peter Boghossian tavaly nyílt levélben mondott fel a Portlandi Egyetemen, ahol filozófiát tanított. Írásában kifejtette, hogy az egyetemen a diákokat nem gondolkodásra tanítják, hanem ideológiát adnak át nekik. A levél szerint az intézmény lemondott igazságkereső küldetéséről, és intoleranciát hirdet az eltérő meggyőződésekkel és véleményekkel szemben. Ebben a közegben a diákok már félnek nyíltan és őszintén beszélni. Boghossian karrierje árán is vállalta, hogy szembeszáll az intézménnyel, ezért nem áldozatként tekint magára. Érdekességként megemlítette, hogy bár nyíltan ateistának vallja magát, többségében keresztyén, vallásos emberek álltak ki mellette.

A beszélgetésen a 2018-ban az amerikai egyetemi szférát megrázó Grievance Studies (sérelemtanulmányok) nevű botrányról is szó esett. Peter Boghossian munkatársaival, James A. Lindsay-vel és Helen Pluckrose-zal számos abszurd témájú, értelmetlen kamutanulmányt tett közzé tudományos folyóiratokban. Ilyen volt a portlandi erőszaktevő kutyákról szóló írás, a Mein Kampf egy részletének feminista átírása vagy az, hogy a férfi nemi szerv okozza a klímaváltozást. A szövegek a társadalomtudományok mai nyelvezetét és témaválasztását parodizálják, rávilágítva a tudományos folyóiratok és egyetemek hiányosságaira, valamint arra, hogy mára szinte bármit elfogadnak, ha eltalálják a korszellemet, megfelelő ideológiai köntösben tálalják. A szakember szerint egy narratívának ellentmondó írás sosem kerülne be a folyóiratokba, csak az uralkodó trendeknek megfelelő témák.

„Egy hamis dolgokat hívő generációt teremtettünk” – jelentette ki Peter Boghossian, őrületnek nevezve a valóságtól egyre inkább elrugaszkodó amerikai trendeket. Rámutatott, létezik rendszerszintű rasszizmus, szexizmus és rengeteg egyéb diszkriminációs probléma, viszont a woke mozgalom nem fogadja el a párbeszédet, nem hisz a demokráciában és a kapitalizmusban, és agresszíven bélyegez meg bárkit, aki megkérdőjelezi. Az előadó szerint a mozgalom hosszú távon nem fenntartható, mert nem fogadja el az ellenvéleményeket, elutasít minden kritikát, ezért fejlődni sem tud.

„A Transylvania Lectures sorozatot februárban indítottuk el, és a tanév ideje alatt igyekszünk havonta olyan neves külföldi előadókat meghívni Kolozsvárra, akik aktívan jelen vannak napjaink meghatározó közéleti, társadalmi, üzleti folyamataiban. Örülök, hogy eseményeink szervezésekor sikerül együttműködni helyi intézményekkel, pedagógusokkal, elöljárókkal, hogy a felvetett témáink a közösség igényeire válaszoljanak” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenyégért felelős igazgatója. Hozzátette: az előadások célja, hogy teret adjanak a diákok, akadémikusok, a helyi közösség érdeklődő tagjai és a meghívott előadók közötti szabad eszmecserének.

A Transylvania Lectures havi alkalmai mellett az MCC Erdély-szerte szervez nyílt előadásokat, amelyekről a Collegium Facebook-oldalán értesülhet bárki.