Olvasási idő: 5 perc
Ne féljünk a mesterséges intelligenciától, inkább ismerjük fel a benne rejlő potenciált, és szabályozzuk ezt az új korszakot úgy, hogy ne essünk túlzásokba, és ne álljunk a fejlődés útjába – nyitotta a november 13-i Transylvania Lectures előadást Axel Voss európai parlamenti képviselő, a világ első mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének előadója. A szakemberrel Winkler Gyula európai parlamenti képviselő beszélgetett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.
A hétfői eseményen Székely Balázs, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának diákja köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót a meghívottaknak. A diskurzus középpontjában a jogalkotási folyamat állt, amely során az Európai Parlament (EP) javaslatokat terjeszt elő az Európai Unió Tanácsa számára. A Tanács áttekinti, módosítja a kezdeményezéseket, és a két intézmény közös megegyezése alapján létrejöhet egy rendelet, melyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában tesznek közzé. „A procedúra azonban sokkal összetettebb. Az adott tervezetet az EP-n belül hét különböző képviselőcsoport vizsgálja meg, azaz szükség van 705 képviselő egységes véleményére, vagy legalábbis a többség elvének érvényesítésére” – magyarázta Axel Voss.
A mesterséges intelligencia első átfogó szabályozásának az EP már két és fél éve próbál keretet szabni. Elsősorban egy olyan definíciót kellett kidolgozniuk, amely nem különbözik a nemzetközi, általános koncepciótól. Hatásköröket és felelősségeket kellett meghatározniuk olyan esetekben is, ahol az eredeti program forráskódja bárki által elérhető, módosítható, és bármilyen célra használható. Továbbá a szókincs, megfogalmazás tekintetében sem adódhattak pontatlanságok.
Figyelembe kellett venniük még katonai, egészségügyi, nemzetbiztonsági, digitális és energetikai szempontokat. Etikai dilemmákat okozott az, hogy a rendőrség bűnmegelőzés célzattal használjon arcfelismerésen alapuló programokat, vagy sem. Vitákat generált, hogy gyorsabb diagnózisokért az egészségügynek szabad-e olyan technológiát alkalmaznia, amely képes azonosítani az emberek érzelmi állapotát. „Minden területen vannak pozitívumok és negatívumok, hiszen minden hasznos dologgal vissza is lehet élni. Ennek okán mindig a magas kockázattal kell számolnunk” – fűzte hozzá a szakértő.
Axel Voss felhívta a figyelmet a legnagyobb paradoxonra, amely a törvényalkotási folyamatot övezi: az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) és a szerzői jogvédelem kérdésköre. Ahhoz, hogy elfogulatlan, egyenlőségpárti és valósághű algoritmusok létezzenek, rengeteg adatra van szükség. A rendelet értelmében pedig személyes adatok csak engedéllyel használhatóak fel, illetve egyetlen célra. Kutatások alapján a felhasználók mindössze 10 százalékban voltak hajlandóak megadni adataikat ilyen típusú kérések esetén. A probléma kiküszöbölésére jöttek létre homokozók (sandbox), ahol a vállalatok ellenőrzött környezetben tesztelhetik piacképességüket akár minimális adatokkal.
A szerzői jog védelme szorosan összefügg a fundamentális emberi jog, a szólásszabadság és a független média jelenlétével, gazdasági hátterével. Axel Voss kiemelte, hogy a tulajdonjog elvétele nagy veszteség, ráadásul nem előrelátható, mi történne, ha ezt az elvonást végrehajtanák. „A Mijac Music betáplálhatná Michael Jackson meglévő dalait egy rendszerbe és MI énekelné fel a következő zeneszámát” – érvelt elrettentő példával Winkler Gyula.
Az első MI-rendelet életbe léptetésére viszont várnunk kell még. Az intézmények közötti egyezkedések még nem zárultak le, továbbá a 2024-es EP-választások felboríthatják az aktuális felállást. „Késlekedünk, mert nem akarjuk ugyanazt a hibát elkövetni, mint a GDPR rendelet bevezetésekor. Nem akarunk fragmentált piacot, és nem akarjuk államonként másképp csinálni” – magyarázta a szakértő. Axel Voss abban bízik, hogy a jövőben felgyorsíthatják az eljárást, és létrejöhet egy olyan rendszer, amely politikailag bátrabb, és képes tartani a lépést a digitális fejlődéssel. Véleménye szerint maximum 3 hónap alatt kellene egy ilyen jogszabályt létrehozni, nem pedig évek alatt.
A képviselők megegyeztek abban, hogy a gazdaságra nem lesz hatással a rendelet halasztása. Viszont úgy vélik, hogy a lehetőségek elillannak, ha nem lépünk be versenyszerűen mihamarabb a digitalizáció színterére. „Ha figyelmen kívül hagyjuk a technikai forradalmat, csupán pazaroljuk azt, amink van” – hangsúlyozta Axel Voss. A beszélgetést azzal a gondolattal zárták, hogy a jövő elkerülhetetlen, és nem szabad elbújni előle. Az internet megjelenésekor elődeink hasonló aggodalmakkal néztek szembe, mint ahogyan mi most a ChatGPT kapcsán. Elképzelhető, hogy a következő generáció számára ez a platform válik az információgyűjtés, kutatás elsődleges fórumává.
