MCC Transylvania Lectures: valóban megbukott a liberalizmus?

Elit vs. populisták címmel osztotta meg gondolatait az MCC Transylvania Lectures előadásán Patrick J. Deneen, az egyesült államokbeli Notre Dame Egyetem politológiaprofesszora. A filozófus számos könyv szerzője, a Why Liberalism Failed (A liberalizmus kudarca) című kötetét húsz nyelvre fordították le, többek közt magyarra is. 2005 és 2007 között a United States Information Agency tanácsadója és szövegírója volt, 1997–2012 között pedig a Princeton Egyetemen és a washingtoni Georgetown Egyetemen is tanított. Az eseményen Bárdos Anna, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója köszöntötte a résztvevőket, majd az előadóval Rácz Béla-Gergely közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, az MCC oktatója beszélgetett.

Patrick Deneen először is a liberalizmus gyökereihez nyúlt vissza, John Locke és John Stuart Mill filozófiáját ismertetve. Locke a materializmus képvielője volt, filozófiája szerint a tulajdon nem örökletes, hanem szorgalommal és kemény munkával lehet sikereket elérni. Az ő idejében kezdett el felemelkedni egy új elit az Egyesült Államokban, amely a régi arisztokrácia ellentéte volt, fő jellegzetessége pedig, hogy ipari és racionális. Locke egy forradalmi, kreatív, változó elit kialakulását várta el. John Stuart Mill folytatta Locke munkáját a reformliberalizmussal, a szabadságot pedig a teljes önállóságban, az örökölt szokásoktól, hagyományoktól, a régi intézményektől (egyház, család, közösségek, civil szervezetek) való elszakadásban látta. Ma is ez a filozófia dominál a nyugati világban. A klasszikus és progresszív liberalizmus közötti választóvonal megmagyarázza az elmúlt ötven év amerikai politikáját – mutatott rá az előadó.

A fenti filozófiákra válaszolt Karl Marx, aki a régi rendszer, a burzsoá és kapitalizmus ellen fellázadó népet tartotta az igazi forradalmárnak. A 20. és 21. század azonban bebizonyította, hogy a Locke és Mill által leírt elit sikeresebb volt Marx elképzeléseinél. Nem erőszakkal változtatták meg az embereket, hanem elérték, hogy a társadalom maga alakuljon át. Az elmúlt években pedig egy populista lázadás indult, amely destabilizálná a régi liberalizmus elitjét, amely a néppel szemben áll. Egyre kevésbé állja meg a helyét az az érv, hogy a kapitalista rendszerben jólét van, mert egyre inkább nő a szociális osztályok közötti szakadék, a hátrányos helyzetű emberekben pedig erősödik a megaláztatás érzése. Patrick Deneen szerint jelenleg nincs egy olyan elit, amely a populista érdekeket is képviselné, és a jövőben az amerikai politika átrendeződése várható.

A filozófus 2018-as könyvében (A liberalizmus kudarca) amellett érvel, hogy a liberalizmus éppen a sikere miatt bukott meg. Úgy alakította a világot, hogy az emberek autonóm, önmegvalósító egyénekként éljenek, eltávolodjanak embertársaiktól, és a technológiától függjenek – mindez eltorzította az emberi életet, és egy töredezett, magányos társadalmat teremtett. Patrick Deneent gondolatai miatt sokan Amerika-ellenesnek és illiberálisnak tartják, ő azonban vallja, hogy a szolidaritáson alapuló régi hagyományokat szeretné újra előcsalni, a felszínre hozni. A megoldást egy törődésre, elköteleződésre és emberi kapcsolatokra épülő társadalomban látja. Úgy véli, bár a világ és a környezetünk az önérdek hajszolására tanít, az ember társas lény, amely képes a jóra is.

A Transylvania Lectures sorozatban havonta hív meg külföldi előadókat, akadémikusokat, napjaink társadalmi, politikai, gazdasági életének neves gondolkodóit az MCC. A nyilvános események a kolozsvári MCC-központban zajlanak, bárki érdeklődő részt vehet, meghallgathatja és kérdezheti a meghívott szakembereket. A rendezvényről Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója elmondta: az angol nyelvű előadások célja, hogy kapcsolatot teremtsenek az MCC és a helyi közösségek érdeklődő tagjai között, miközben elgondolkodtatnak, megkérdőjeleznek, nyílt eszmecserére sarkallnak napjaink megosztó kérdéseivel kapcsolatban.