Négy nyelv, egy oktatási rendszer – dél-tiroli előadóval startolt az MCC Transylvania Lectures új évada

Három dolog kulcsfontosságú a sikeres nyelvtanuláshoz: erős motiváció, aktív gyakorlás és befogadó környezet – derült ki dr. Paul Videsott dél-tiroli szakember hétfői előadásán. Kiemelte, hogy nem elegendő a szándék, ha az elsajátításhoz szükséges iskolán kívüli munka nincs beépítve a folyamatba. Rávilágított arra is, hogy a harmincezres ladin közösség számára a túlélés a legfőbb ösztönző erő. A nyelvek tanulása számukra nem opcionális, hanem elengedhetetlen eszköz az érvényesüléshez, fennmaradáshoz.

Az általános felvezetőt követően Paul Videsott rövid történelmi áttekintővel ismertette a ladin népcsoport kapcsolatát az osztrákokkal, olaszokkal és németekkel, továbbá beavatta a közönséget a jelenlegi autonómia létrejöttének folyamatába. A szakember elmondta, a ladin egy ősi nyelv, amely nagyon sokáig csak szóbeli formában létezett. A különböző dialektusokat egyesítő első nyelvtankönyv a 19. században íródott, de nem ültették gyakorlatba. Hivatalos nyelvként is csak a 20. század végén fogadták el, ezért a ladin nép többször került olyan helyzetbe, hogy olaszokként vagy németekként kezelték őket attól függően, hogy kik irányították a politikai szférát. Sőt olyan jogi intézkedésre is volt példa, hogy a ladinoknak választaniuk kellett: olaszokként maradnak szülőföldjükön, vagy németekként emigrálnak más országba. De minden akadály ellenére sikerült megtartaniuk kultúrájukat, identitásukat.

Paul Videsott az előadás következő részében bemutatta a dél-tiroli iskolarendszer jelenlegi, német, olasz és ladin iskolákra osztott struktúráját. A ladin intézmények egyedi megközelítést alkalmaznak az oktatás során: a diákok nem opcionális tantárgyként tanulják a nyelveket, hanem kötelező módon művelődnek olaszul, németül, ladinul és angolul. Már óvodától kezdve párhuzamosan használják mind a négyet, és hetente változik a tanítás nyelve. Az intézményekben az oktatók helyiek, és kötelezően ismerniük kell a négy nyelvet, a diákok pedig egy ötvözött ábécé segítségével egyszerre tanulnak meg mindegyiken írni. A régió egyetemei közül a ladin az egyetlen, amely négy különböző nyelven ad ki diplomát.

Az előadásra a szakértő kimutatásokat is hozott, amelyek a rendszer eredményességét igazolták. A felmérések alapján a többnyelvűség nem hátráltatja a fiatalokat, sőt a tanulók jobban teljesítenek más helyi csoportokhoz képest, a statisztikákból pedig az is kiolvasható, hogy a ladin populáció – más európai kisebbségekkel szemben – növekedő tendenciát mutat az autonóm régióban. Paul Videsott úgy véli, a nemzeti identitás megélése is jó hajtóerő, hiszen a ladin nép végre nem szorul a háttérbe kisebbségként, hanem központi szerepet vállal.

Az előadást követően dr. Horváth István szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének tanára beszélgetett a meghívottal, valamint a közönség is feltehette kérdéseit a szakembernek. Az előadó a közönség érdeklődésére megjegyezte, hogy öt dialektust különböztetnek meg, ám jogi szempontból csak egyetlen ladin nyelv létezik. Érdekességként kiemelte, hogy minden intézmény a német és olasz mellett saját ladin dialektusában alkotja meg hivatalos papírjait, sőt a tankönyveket is a dialektushoz igazítják. Felvetődött a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha egy megüresedett tanári állásra nem találnak olyan jelöltet, aki ladin származású. Paul Videsott arról tanúskodott, hogy nem volt erre még precedens. Elmagyarázta, hogy a tanári szakmára egy presztízzsel járó hivatásként gondolnak, ennélfogva, aki elvégzi a pedagógiai egyetemet, állást is talál, amit betölthet.

A Transylvania Lectures nevű előadássorozat keretében az MCC meghívására elismert akadémikusok, szakemberek, véleményformálók érkeznek Kolozsvárra, hogy kivesézzék napjaink égető kérdéseit, bevonva a diskurzusba a helyi közösség tagjait is. Az esemény célja, hogy lehetőséget biztosítson a párbeszédre, nyílt eszmecserére.