Olvasási idő: 4 perc
A pszichológiai rugalmasság hasznosságáról és szerepéről tartott előadást dr. Márky Ádám orvos, szupervizor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Kolozsváron. A február 13-i eseményen evolúciós mintákat, problémamegoldó reakciókat, a kiégést és a lehetséges középutat is megvizsgálhatták a résztvevők a szakember iránymutatásával.
Nem lehet állandóan beszívni a levegőt, néha ki is kell azt fújni – vázolta szemléletes példával napjaink elvárásokkal és teljesítménykényszerrel teli világát dr. Márky Ádám. A szakember hat évig dolgozott mentőápolóként az orvosi egyetem mellett, így személyesen is beszélhetett infarktust túlélő emberekkel, akik közül sokan vallják, hogy a stressz vezetett az állapotukhoz. Ezért is döntött úgy, hogy erre a területre, a problémák gyökerére fókuszálna – mondta el az előadó, aki két éve az MCC munkatársa, jelenleg a Collegium Vezetőképző Akadémiáján tevékenykedik.
Az Elbírni a pillanat súlyát című előadás arra próbálta rávezetni a hallgatóságot, hogy ne megváltoztatni akarjuk nehéz érzéseinket, hanem tanuljunk meg ezekkel együtt élni, hogy a kellemetlenségek ellenére is értékeinket követhessük. Az agyunk túlélő és problémamegoldó gép, így veszély esetén kellemetlen helyzetbe hoz, hogy kiváltsa a túléléshez szükséges reakciókat – így élhetett és fejlődhetett az ősember is. Szintén evolúciós folyamat, hogy a túlélés a törzsi életen, a szabályok követésén múlt, a 21. században azonban jóval több törzs (család, munkaközösség, baráti kör) normáinak kell alárendelnünk magunkat. Ez sokszor ütköző helyzeteket teremt, emellett az sem segít, hogy környezetünkben a pozitivitás, a hatékonyság és a boldogság a norma – legalább is ezt látjuk naponta a közösségi médiában. Ha szembemegyünk az állandó pozitivitással, nem vagyunk mindig boldogok, mint a Facebookon vagy Instagramon látott emberek, szorongásunkhoz szégyenérzet is társulhat, és saját magunk kizsigerelésével próbálunk lépést tartani a világgal.
Legtöbbször ahelyett, hogy felismernénk, elfogadnánk és megfelelően kezelnénk érzéseinket, megpróbáljuk akarattal befolyásolni belső világunkat. Viszont nem a gondolatainkat kell megváltoztatnunk, hanem a fókuszunkat, figyelmünk irányát. Sokan érzéketlenné válnak az állandó nyomás alatt, igyekszenek figyelmen kívül hagyni a negativitást, ez azonban a jó élmények megélését is akadályozza, és jelentősen romlik az életminőség. A kiégés a 21. század népbetegsége – mutatott rá Márky Ádám, hangsúlyozva az aggasztó tényt, hogy sok fiatal már az iskolai éveket is érzéketlenségben éli meg.
A belső szabadság, pszichológiai rugalmasság azt jelenti, hogy a bennem levő érzéseket, gondolatokat tudatosítom. Ha ez sikerül, szabaddá válok, vissza tudok hatni arra, hogy mit érzek, és kontrollálhatom a magatartásom. Például képesek vagyunk-e együtt lenni a feszültségünkkel, a dühünkkel anélkül, hogy a környezetünkön vezetnénk le vagy elfojtanánk azt? Ha tudatosítjuk, amit érzünk, gondolunk, és a feszültség ellenére is megtesszük a számunkra helyes lépéseket, megszületik a lehetőség az érzések megváltozására. Ehhez elengedhetetlen szem előtt tartanunk, hogy képesek vagyunk-e odafigyelni, kapcsolódni, érzékenynek lenni a mindennapi nyüzsgésben is. Ha nem bírjuk el a pillanat súlyát, nem tudunk nehéz helyzetekben lenni, meg kell tanulunk perspektívát váltani, hogy megadjuk a lehetőséget magunknak életünk javulására.
A nyilvános előadás mellett Márky Ádám vezénylésével az MCC hallgatói és volt diákjai, valamint a szervezet kolozsvári munkatársai is részt vehettek egy stresszkezeléssel kapcsolatos workshopon.
