Rácsodálkozás, vendégség, irodalom – környezetünk valódi felfedezéséről értekeztek a kolozsvári MCC-központban

Észre sem vesszük, és napjaink nagy részét vakon éljük le. A megszokott módon végezzük dolgunkat, nem figyelünk környezetünk gazdagságára, sokszínűségére, a gyors élettempó pedig eltompítja érzékszerveinket. Dr. Csepregi Gábor Hogyan láthatjuk a világot más szemmel? (How to see the world with different eyes?) című előadásában három módszert ismertetett, amelyek rávezethetnek a környezetünk valós észlelésére – ezek a rácsodálkozás, a vendégség és az irodalom.

Az előadó, dr. Csepregi Gábor Kanadában élő filozófus, az MCC vendégoktatója, a kanadai Manitoba Egyetem Szent Pál Főiskolájának vendégkutatója. Korábban vízilabdázó volt, 18 évesen, 1968-ban hagyta el Magyarországot: átúszott a mai szlovén–olasz határon, és Kanadába utazott. Csapat-, majd szövetségi kapitányaként három olimpián járt a kanadai vízilabda-válogatottal, közben teológiát és filozófiát tanult, doktori fokozatát 1986-ban szerezte filozófiából. Ottawában a Domonkos Főiskolán 1985–2010 között tanár, tanszékvezető, alelnök és rektor is volt. 2010-től Winnipegben a Szent Bonifác Egyetemen alelnök, majd 2014–2019 között rektor volt. Először látogatott Kolozsvárra, de úgy érzi, hazaérkezett – mondta el a helyi MCC-központban megrendezett beszélgetésen.

Az angol nyelvű előadás először is felhívta a figyelmet arra, hogy intellektuális és spirituális szempontból is hiányos a látásunk, majd Thornton Wilder, William James és Walker Percy példáival írta körül a vakság fogalmát. Mivel a valóságnak rengeteg rétege és árnyalata van, előbb tudatosítanunk kell magunkban, hogy miért nem látunk. Míg a különös dolgok magukra vonják a figyelmünket, szelektív látásunkkal a közönséges, alapvető valóságok és örömök fölött általában átsiklunk. Behatárol a megszokás, a rutin, a negatív érzelmek, előítéletek, a valóság összetettségétől való elvonatkoztatás.

A világ valódi látására az első lépés a rácsodálkozás: azzal, hogy kérdéseket teszünk fel, megvizsgáljuk a valóságot, kíváncsiak vagyunk, új szemléletet ébresztünk magunkban. A valóság elámít, és egyedi élményt nyújt. Amikor megvizsgálunk egy épületet, festményt, zenét vagy akár ételt, valójában tudomásul vesszük vakságunkat, és elkezdünk rácsodálkozni, felismerjük a dolgok rendkívüliségét. Ugyanígy napjaink egy-egy jelenete is megragadhat: egy mosoly, egy apró segítség, egy sugárzó személyiség. Ezt gyakorolhatjuk is: minden reggel próbáljunk egy ilyen jelenséget találni – egy fényt az égen, egy hangot, egy színt a természetben –, és máris megváltozhat a napunk.

A második módszer, hogy vendégekként mérjük fel megszokott környezetünket. A vendég kívülállóként többet és jobban lát, észreveszi az apró részleteket, rácsodálkozik dolgokra. Például lakhelyünket, városunkat is más szemmel láthatjuk, ha megmutatjuk egy vendégnek, és így magunk is vendéggé válunk. Ezt a szerepet ajánlott tudatosan gyakorolni. A harmadik hatékony módszer az irodalom, amelyen át megláthatjuk az emberi élet finomságait és rejtélyeit. Az irodalom a mindennapi élet fölé emel, jobb megfigyelőkké tesz, mások szemszögéből is megismerhetjük a világot azzal, hogy a szereplők bőrébe bújunk, a képzelet pedig új valóságot teremt. Az irodalom emellett segít megérteni az emberek motivációit, vágyait, döntéseit.

De mit nyerünk az által, ha másképp látunk? A vendég például jobban vigyáz a környezetére, nagyobb tiszteletet tanúsít a természet és az ember által épített világ iránt is. Megfelelő odafigyeléssel megláthatjuk a szociális szerepek mögött a konkrét személyeket, kreatívabbak lehetünk, emellett a valódi látás gazdagítja az életünket: a szépség körülöttünk van, csak észre kell venni.

Dr. Csepregi Gábor előadása része az MCC Erdély-szerte megrendezett nyílt rendezvényeinek, amelyekről a Collegium Facebook-oldalán értesülhetnek az érdeklődők.