„Az átláthatóság a megoldás” – Milyen veszélyekkel jár a digitális média a demokráciára nézve?

A technológia, a jog és a nemzeti szuverenitás metszéspontja soha nem állt akkora figyelem középpontjában, mint napjaink digitális világában. Az esemény meghívottai dr. Ilya Shapiro, a Manhattan Institute vezető kutatója és alkotmányjogi tanulmányok igazgatója, valamint dr. Székely János, a Sapientia EMTE adjunktusa voltak. A beszélgetés középpontjában a külföldi befolyásolási kampányok, a közösségi platformok és az azok kezelésére irányuló jogi keretek folyamatosan változó kihívásai álltak – mindezt a választások integritásának védelme és a demokratikus alapelvek fenntartása mellett.

A digitális befolyás hatásai

Dr. Shapiro hangsúlyozta a digitális média elkerülhetetlen szerepét napjaink választásainak alakításában. Rámutatott arra, hogy ahogyan az újságcikkek, úgy a közösségi média is befolyásolni tudja a választásokat, hiszen mindkét médiatípus információt közvetít. Hozzátette: „A választók mikrocélzása megtörténik a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon is.” Ugyanakkor aggasztó tényekre hívta fel a figyelmet a külföldi beavatkozással kapcsolatban, különösen az álhírek és botok által folytatott kampányokra – ilyen eset történt például a 2016-os amerikai elnökválasztáson. „A külföldi beavatkozás észlelése csökkenti a közbizalmat a választási folyamat integritása iránt” – figyelmeztetett.

Különös figyelmet kapott a TikTok, amely az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntése nyomán be lett tiltva nemzetbiztonsági aggályok miatt. Hasonlóan, Románia is egy digitális választási botrány középpontjába került, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2024-es elnökválasztás első fordulóját állítólagos külföldi beavatkozás miatt.

A biztonság és a szólásszabadság egyensúlya

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a választási beavatkozások elleni küzdelem és a szólásszabadság védelme között. „Azt gondolom, hogy az átláthatóság kell legyen a megoldás” – érvelt dr. Shapiro. „Veszélyes helyzetekhez vezethet, ha egy kormányzati szerv dönti el, mi az elfogadható információ.”

A román kormány szigorúbb szabályozásokat javasolt az online médiára, különös tekintettel az álhírekre. Ez azonban aggályokat vet fel a szólásszabadsággal kapcsolatban. „Az amerikai jogi hagyomány szerint a szólásszabadság esetében nem az egyéni érdekekről beszélünk” – magyarázta az előadó. „Amerikában az alkotmány első cikkelye rendkívül magas védelmet biztosít a szólásszabadság intézményének. Ahhoz, hogy ezt korlátozzák, a kormánynak nyomós érdeket kell igazolnia, és a szabályozást szigorúan ennek az érdeknek az előmozdítására kell korlátoznia.”

Válságban a román alkotmányosság?

A beszélgetés egyik kulcsfontosságú pillanata az volt, amikor bejelentették, hogy a román Alkotmánybíróság hivatalosan is kizárta Călin Georgescu elnökjelöltet a választási versenyből. Ez a döntés hasonlított egy korábbi esetre, amikor a bíróság egy másik jelöltet, Diana Șoșoacăt diszkvalifikálta, mert kijelentései szembementek Románia alkotmányos rendjével és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

„Ez engem nagyon nyugtalanít” – reagált Ilya Shapiro. „Ha egy homályos jogi norma alapján a bíróság kizárhat jelölteket a kijelentéseik miatt, az aggasztó.” Véleménye szerint a diszkvalifikáció elfogadható, ha objektív okok állnak mögötte, például ha valaki büntetett előéletű, vagy nem felel meg konkrét követelményeknek. Azonban ha a kizárás alapját a politikai kijelentések „elfogadhatósága” képezi, az már sokkal vitathatóbb helyzetet teremt.

Székely János kifejtette, hogy a román Alkotmánybíróság jogosult érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánítani a választásokat azok tisztasága alapján. Ebben az esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy az első fordulót külföldi befolyásolás tette érvénytelenné, ezért a teljes választási folyamatot megsemmisítette.

Mesterséges intelligencia és a választások jövője

A beszélgetés során szó esett a mesterséges intelligencia jelentette kockázatokról is, különös tekintettel a deepfake technológiára. „Ha valaki készít egy rendkívül élethű videót egy jelöltről, amelyben olyasmit mond, ami ártalmas – különösen közvetlenül egy választás előtt –, akkor lehet, hogy nem marad elég idő a helyreigazításra. Nem tudom, mi lehet erre a megoldás” – vázolta az előadó.

Ahogy a generatív mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a tartalomgyártásban, úgy nő az aggály a választási manipuláció lehetősége miatt. Ilya Shapiro elismerte, hogy az MI általi félrevezetés új jogi kereteket tehet szükségessé.

A beszélgetés rávilágított arra a szélesebb körű kihívásra, amely a demokratikus intézmények védelmét jelenti a technológiai változások korában. Miközben Románia választási botrányokkal küzd, az Egyesült Államok tovább finomítja stratégiáit a digitális befolyásolás kezelésére – és a probléma ezzel korántsem zárult le.

A román elnökválasztás második fordulóját májusra halasztották, így minden szem a változó jogi és politikai helyzetre szegeződik. Ahogy a világ ezekkel a példátlan kihívásokkal néz szembe, az átláthatóság, az egyértelmű jogi intézkedések és az alkotmányos garanciák kulcsfontosságúak maradnak a választások tisztaságának megőrzése érdekében.