Olvasási idő: 3 perc
Attól, hogy okostelefon van a zsebemben, még nem leszek jobb ember. A Transylvania Lectures idei utolsó előadásán dr. Sebastian Morello filozófus, író arra hívta fel a figyelmet, hogy manapság sokan összetévesztik a technológiai haladást az erkölcsi fejlettséggel. Az előadó Simon János teológussal, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatójával beszélgetett erkölcsről, utilitarizmusról, a napjaink társadalmait megmozgató morális kérdésekről december 13-án a kolozsvári MCC-központban.
A Transylvania Lectures decemberi előadásán dr. Sebastian Morello, Sir Roger Scruton egykori tanítványa elgondolkodtató kérdéseket vetett fel arról, hogy a relativizmus világában is meg lehet-e őrizni az általános érvényű erkölcsi nézeteket. Történelmileg a filozófiai hagyományok bizonyos erkölcsi elveket egyetemesnek, a körülményekől függetlenül érvényesnek határoztak meg. Egyes erkölcsi imperatívuszok azonban, bár lényegüket tekintve egyetemesek, a gyakorlatban a konkrét helyzetekhez és a társadalmi elvárásokhoz alkalmazkodnak. Ezek mellett jelen vannak még a teljesen kontextustól függő morális kérdések is. A beszélgetésen Sebastian Morello és Simon János felmérte, hogy mit tekintünk egyetemesnek, és mi relatív, valamint hogy szükség van-e kollektív erkölcsi konstrukcióink mélyebb átértékelésére.
Dr. Sebastian Morello filozófus, író, oktató és előadó. Filozófiából szerzett oklevelet, posztgraduális képzésének témavezetője Sir Roger Scruton volt. A The World as God's Icon (Angelico, 2020) című könyve Aquinói Tamás gondolkodásának neoplatonikus témáit vizsgálja, a Conservatism and Grace (Routledge, 2023) pedig politikai filozófiai témájú. Emellett számos filozófiai, történelmi, liturgiai és oktatási könyv társszerzője. Jeleneg a The European Conservative című politikai és kultúrkritikai folyóirat vezető szerkesztője és szerzője.
Az előadáson a filozófus először is rámutatott az erkölcsi szabályok közötti különbségekre: míg a tiltások egyértelműek (pl. ne ölj, ne lopj), és minden kultúrában könnyű megérteni őket, arra már nincs jó válasz, hogy hogyan lehetne betartani azt, hogy tiszteld a szüleidet, vagy légy hazafi. A pozitív erkölcsi imperatívuszokat a szokások alakítják, folyamatosan alkalmazkodnak az új kulturális háttérhez, és etikai „egyezkedések, tárgyalások” újabb és újabb formáit kapjuk.
Az előadó továbbá kitért az utilitarizmus példájára, amely nagy trend volt a birodalomépítések korszakában. A 20. században az utilitarizmus apropóján követték el a legnagyobb atrocitásokat – mutatott rá Sebastian Morello. A világnézet követői azzal indokolják erkölcsileg megkérdőjelezhető tetteiket, hogy a nagyobb jó érdekében követték el őket. A filozófus szerint a teljes erkölcsi diskurzus oszcillál, két elv között vergődik, progresszív és egyetemes között, de mindkettő aláássa azt, amiről az etikai diskurzus valójában szól. A tradicionalizmus és lokalizmus lehet a kiút. Az erkölcsi diskurzust át kell helyezni helyi szintre, hiszen a saját környezetünkben élő emberek elvárásaival tisztában vagyok, az erkölcsi intuíció pedig a közösségünkben felmerülő konkrét kötelezettségekből bontakozik ki. Az előadó szerint biztató fejlemény, hogy nagy globalizmusban egyre inkább a helyi környezetükre figyelnek az emberek.
