Olvasási idő: 5 perc
A jogaink eredetét, a tudatosság és racionalitás szerepét vizsgálták meg filozófiai szemszögből a Transylvania Lectures sorozat február 17-i meghívottai. Dr. Nick Zangwill brit filozófus és Rácz Norbert Zsolt lelkipásztor nagy létkérdésekről és erkölcsi dilemmákról osztották meg gondolataikat a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.
A beszélgetés két elsődleges tényezőt emelt ki a jogok megalapozásában: a tudatosságot (a világ érzékelésének képességét) és racionalitást (az értelem és gondolkodás képességét). Míg sokan azt állítják, hogy az érzékelés önmagában elegendő az erkölcsi megfontolás és a jogok biztosításához, dr. Nick Zangwill határozottan amellett érvelt, hogy a jogok meghatározó kritériuma a racionalitás, nem pedig a tudatosság.
Nick Zangwill szerint a racionális lényeket autonómiájuk és önuralmuk különbözteti meg az ösztönlényektől, ez pedig etikailag elfogadhatatlanná teszi, hogy csupán eszközként kezeljék őket egy cél elérése érdekében. A szakértő szerint a racionalitás erkölcsi korlátokat állít, így még a nagyobb jó érdekében sem lehet feláldozni egy racionális lényt. Ezzel szemben a tudat erkölcsileg jelentős, de önmagában nem eredményez jogokat. Példaként említette, hogy míg az állatok tudatos lények, a nagyobb jó érdekében igazolható feláldozásuk, a racionális képességekkel rendelkező emberek esetében azonban ez érv nem alkalmazható. Zangwill így fogalmazott: „A jogok a racionális lények természetéből fakadnak. Ha képes vagy gondolkodni, önreflexiót gyakorolni és irányítani magad, akkor nem használhatnak fel eszközként mások céljaira.”
A racionalitás és a jogok lényege
Nick Zangwill érvelésének egyik kulcseleme a racionalitás és jogok közötti kapcsolat volt. Rámutatott, hogy a jogok a racionális lények önmeghatározó természetéből fakadnak, így minden külső beavatkozás sértheti azok lényegét. A csupán tudatos lényekre – az önrendelkezési képesség hiányában – más erkölcsi szempontok vonatkoznak, például a jólét maximalizálása, nem pedig az egyéni jogok védelme. Az előadó hangsúlyozta: „Az, hogy valaki a saját sorsát meghatározhatja, alapvető jog. Ha egy racionális lény döntéseibe beavatkozunk, megsértjük azt, ami őt emberré teszi.”
A filozófus által felvetett elmélet egyik legnagyobb kihívása az újszülöttek és súlyos értelmi fogyatékkal élők személyek jogainak kérdése. Ha a jogok a racionalitásból erednek, hogyan igazolhatjuk azok biztosítását olyan egyének számára, akik nem teljes mértékben racionálisak? Nick Zangwill szerint ezek az egyének különleges kapcsolatban állnak a tipikusan racionális lényekkel. A csecsemők fejlődése racionalitáshoz vezet, míg az értelmi fogyatékkal élő felnőttek a racionális lények szélesebb kategóriájába tartoznak.
Az előadó elismerte a kérdés összetettségét: „Még ha valaki nem is aktívan racionális gondolkodó, továbbra is része a racionális közösségnek. A csecsemők a racionalitás felé fejlődnek, a súlyosan fogyatékos felnőttek pedig megőrzik kapcsolatukat a közös emberi természetünkkel.”
Mesterséges intelligencia, racionalitás és autonómia
A beszélgetés során a filozófiai elmélet gyakorlati alkalmazásai is szóba kerültek. Rácz Norbert Zsolt egy izgalmas gondolatkísérlettel szembesítette az előadót: ha egy őslakos törzset természeti katasztrófa fenyeget, de spirituális meggyőződésük miatt elutasítják az evakuálást, jogos lenne-e erőszakkal kitelepíteni őket? Ha a racionális lényeknek joguk van az önrendelkezéshez, engedjük-e, hogy olyan döntést hozzanak, amely a saját pusztulásukhoz vezet?
Nick Zangwill hangsúlyozta a jogok jelentőségét, de úgy véli, szélsőséges esetekben az autonómia felülírása erkölcsileg megengedhető lehet. Azonban még ilyen helyzetekben is jogsértés történik, amelyet nem diadalként, hanem erkölcsi kudarcként kell felismerni. Megjegyezte: „A jogok lényege, hogy nem írhatók felül pusztán valaki érdekében. De vannak pillanatok, amikor a tét olyan magas, hogy kénytelenek vagyunk beavatkozni – bár ezt erkölcsi kudarcként, nem pedig sikerként kell értelmeznünk.”
A beszélgetés a mesterséges intelligencia és jogok kapcsolatára is kitért. Ha egy MI-rendszer önreflektív gondolkodást mutatna, megilletnék a jogok? Zangwill megerősítette, hogy bármely önállóan gondolkodó entitás rendelkezik jogokkal, függetlenül attól, hogy biológiai lény-e. Ugyanakkor elutasította azt az elképzelést, hogy a nagyobb intelligencia nagyobb jogokat vagy erkölcsi felsőbbrendűséget biztosítana. „Ha egy MI valóban racionális, akkor ugyanolyan jogai vannak, mint nekünk. De az intelligencia önmagában nem biztosít erkölcsi felsőbbrendűséget” – érvelt.
A Transylvania Lectures eseménysorozat keretében dr. Nick Zangwill Marosvásárhelyre is ellátogatott, ahol a gondolkodással és tudatossággal kapcsolatos filozófiai és tudományos kihívásokat elemezte.
