Olvasási idő: 4 perc
Egy politikai változásokkal teli időszakban az MCC Transylvania Lectures eseménye aktuális elemzést nyújtott az Egyesült Államok alapvető elveiről, nemzeti identitásáról és a demokrácia kihívásairól. Az USA kormányzásával és demokráciájával kapcsolatos kérdésekről dr. Jean Yarbrough szakértő beszélt november 19-én az MCC kolozsvári központjában.
Az eseményt Len Balázs, az MCC hallgatója nyitotta meg, majd átadta a szót a meghívottnak, aki Nagy Gellérttel, a Sapientia EMTE oktatójával beszélgetett. Az előadás történelmi perspektívából vizsgálta meg a nemzeti identitás, állampolgári felelősség és föderalizmus mai megítéléseit. Dr. Yarbrough az amerikai republikanizmus eszmei gyökereit a nemzet brit örökséghez vezette vissza, hangsúlyozva, hogy a korai telepesek az egyén és szabadság iránti ragaszkodást hozták magukkal. Ezek a hagyományok, amelyek a Függetlenségi Nyilatkozatban és az Alkotmányban öltenek testet, az Egyesült Államok politikai filozófiájának alappillérei. Ugyanakkor rámutatott, hogy az alkotmányos keretrendszer, bár tisztelet övezi, a modern kor kihívásai miatt jelentős nyomás alá került.
Alexis de Tocqueville megfigyeléseire támaszkodva kiemelte a politikai hatalom decentralizációját, amely az amerikai demokrácia sarokköve. Tocqueville nagyra értékelte a helyi autonómia és a nemzeti kormányzás közötti egyensúlyt, amelyet a zsarnokság elkerülésére terveztek. Dr. Yarbrough azonban rámutatott, hogy a föderalizmus mára vitatott területté vált, különösen a polgárháborút és a központosított bürokrácia térnyerését követően.
Az előadás rávilágított a föderalizmus történelmi eszméi és a modern kormányzás valósága közötti feszültségre. Az ország növekedésével a központosított bürokrácia új dinamikát vezetett be. Dr. Yarbrough kritikusan beszélt az állami ügynökségek (alphabet agencies) útvesztőjéről, amelyek jelentős befolyással rendelkeznek az országban, viszont nem könnyű őket felelősségre vonni. Ezek az ügynökségek szerinte külön szabályok szerint működnek, ami további kérdéseket vet fel velük kapcsolatban. Ez az átalakulás a Hegeli racionalista bürokrácia elveihez vezethető vissza: a polgárháború után Németországban tanuló amerikai értelmiségiek olyan adminisztratív hatékonysági elveket hoztak magukkal, amelyek kihívást jelentettek az alapító atyák decentralizált rendszere számára.
Tocqueville figyelmeztetett a bürokratikus zsarnokságra: attól tartott, hogy a központosított adminisztrációra való túlzott támaszkodás megbénítja az egyéni kezdeményezést és vállalkozószellemet. Dr. Yarbrough szerint az ország gazdasági „elfásulása” jól látható a bonyolult szabályozási rendszerében, miközben a régi jellegzetességek, mint a földrajzi mobilitás és innovációra való igény ma is erősíti a nemzetet.
A beszélgetés a média változó, civil felelősségvállalásban betöltött szerepét is érintette. A hagyományos média visszaszorulásával a podcastok és a közösségi platformok váltak a politikai diskurzus meghatározó tényezőivé. Ez a változás egy szélesebb kulturális átalakulást tükröz, hiszen az emberek egyre inkább digitális terekben keresnek információt és kapcsolatokat. A szakember elmondta, a választóknak kritikusan kell viszonyulniuk demokratikus örökségükhöz. Úgy véli, a politikai és kulturális megosztottság mélyülésével a republikanizmus és a föderalizmus alapelveinek megértése egyre sürgetőbbé válik. Dr. Yarbrough az alkotmány korlátainak újragondolásában és modern kihívásokhoz való igazításában látja a megoldást. Úgy véli, a kritikus időkben Tocqueville, az alapító atyák és más kulcsfontosságú személyek tanításai továbbra is rendkívül aktuálisak.
