Olvasási idő: 4 perc

Sikeres erdélyi körutat zárt Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében. A Világrendváltás – útmutató a 21. századhoz című, beszélgetéssel egybekötött előadás 6 városban hangzott el népes közönség előtt május 8–13. között.

Hat erdélyi és partiumi városban találkozott számos érdeklődővel dr. Robert C. Castel: a körút a szakember szülővárosában, Aradon indult, majd Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatódott. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bod Péter Megyei Könyvtár kapcsolódott be az előadások szervezésébe. A beszélgetések moderálását dr. Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja, dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, dr. Nagy Benedek, a Sapientia EMTE Üzleti Tudományok Tanszékének vezetője, valamint Len Balázs, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakos hallgatója, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának diákja vállalta a különböző helyszíneken.

Az erdélyi származású Robert C. Castel az Izraeli Demokrácia Intézet tudományos munkatársa, kutatási területe az aszimmetrikus hadviselés, terrorizmus, geopolitika és a katonai innováció. Kitüntetett háborús veterán, korábban ejtőernyősként és a katonai hírszerzésben, valamint Libanonban és számos más hadműveleti területen szolgált. A rendőrség különleges műveleteiben jártas, magas rangú rendvédelmi tisztviselő, jelenleg a vadon élő állatokkal kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozik az Izraeli Természetvédelmi Hatóság biztonsági főigazgatójaként, emellett az Izraeli Terrorelhárító Központ tartalékos krízistárgyalója. A szakember 17 éves kora óta él Izraelben, és – bevallása szerint – életét a cselekvés (hadsereg, rendőrség, természetvédelmi hatóság) és kutatás (főleg a geopolitika terén) töltötte be.

Robert C. Castel előadásában az orosz–ukrán háború okairól, alakulásáról, hatásairól és lehetséges jövőbeli kimeneteléről beszélt, belehelyezve a konfliktust a tágabb geopolitikai folyamatokba. A szakember szerint a támadás főként a NATO keleti terjeszkedésének tudható be. A hatalmak logikája, hogy reagálnak a fenyegetésre – hangzott az érv. A felek céljait illetően elmondta: Ukrajna egyszerűen fel akarja szabadítani az országát, míg Oroszország befolyásolni szeretné a NATO keleti határait, nem akarnak NATO-bázisokat látni ennyire fenyegető közelségben. A hadban álló felek stratégiája is különbözik: míg Ukrajna lépéskényszerben van, és területvisszaszerző, támadó stratégiát kell alkalmaznia, Oroszország tartja a felőrlő és kifullasztó stratégiáját. Ez gazdaságilag ártalmas, primitív stratégia, viszont hatékony, és az oroszoknak megvannak hozzá az erőforrásai, hogy Ukrajnát és a nyugati közvéleményt egyaránt kifárasszák.

A szakember rámutatott: a Nyugat nyilatkozatok terén kiállt Ukrajna mellett, de a cselekedetek terén nem. Az Egyesült Államok addig hajlandó befektetni a háborúba, amíg haszna is van belőle, maga Ukrajna nem fontos számára. Az elnökválasztási kampány kezdete döntési pontot hozhat el. Az elnökjelöltek között különböznek a vélemények, Amerika pedig megteheti, hogy egyszerűen feladja, és sarkon fordul. Eközben Kína látszólag semleges, de minden lehetséges eszközzel támogatja Oroszországot.

Az ukránok el fognak érni sikereket, de nem rendelkeznek fölénnyel – jelentette ki Robert C. Castel, hozzátéve, hogy a taktikai vagy műveleti sikereknek nem lesz elég nagy lélektani hatása ahhoz, Oroszország kiszálljon a háborúból, hiszen megengedhetik maguknak, hogy néhány csatát elveszítsenek. Az oroszok győzelmének súlyos következményei lesznek a Nyugat számára, Európa pedig máris csapdába került, hiszen az energiapolitikáját kiszolgáltatta Oroszországnak, a hadipolitikáját pedig az Amerikának. Az államok közti véleménykülönbségek és nehézségek ellenére azonban a kontinens erőssége éppen az, hogy minden ország kialakíthatja saját világnézetét, stratégiáját, és ezeket megvitathatják egymás között. Minden állam egy külön laboratórium, és ez a NATO-t és Európai Uniót egyaránt segítheti.