A divattól a klímaváltozáson át a pénzügyekig a Vibe Koli harmadik napján

Új szemmel tekinthettek a fesztiválozók a divatra Anouk Wipprecht holland divattervező és innovátor előadásán a Vibe Koliban. Anouk Wipprecht új szemszögből, mérnöki-programozói szemmel közelíti meg a divatot, a fashion tech nevű új terület egyik megteremtője. Munkájában egyaránt nagy szerepet kap a programozás, robotok tervezése, 3D-modellezés, és -nyomtatás, mint az egyszerű varrás. 

Egyedi alkotásait, a hordható ruhákat szenzorokkal, kijelzőkkel, érdekes kiegészítőkkel ötvözi, hogy érzelmeket tükrözzenek, stresszre, szívverésre vagy a környezetre reagáljanak. A divatot a kultúránk, személyiségünk, érzelmeink kifejező felületének tekinti, inspirációját egyaránt meríti a természetből, az állatvilágból, a történelem formáiból és a tudományból. Sokoldalú munkája mellett oktatással is foglalkozik, célja, hogy minél több lány és fiatal nő megbarátkozzon a mérnöki tudományokkal. „Szeretném megmutatni, hogy milyen szórakoztató az elektronikával dolgozni, és hogy nem is olyan nehéz, mint amilyennek látszik” – mondta el a divattervező.

A klímaváltozás és a gyereknevelés összefüggéseiről, fejlesztéspolitikai hiányosságokról, valamint a klímaváltozás okozta mentális problémákról osztotta meg gondolatait a Koli Kanapén dr. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója és dr. Kádár Annamária családterapeuta, a BBTE egyetemi docense. A beszélgetést Farkas Krisztina, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári hallgatója moderálta.

Hangsúlyozták, hogy a gyerekek viselkedése nagyban függ az eltanult szülői és pedagógusi mintáktól. Ennélfogva nem elegendő pusztán oktatni a fenntarthatóságot, hanem a mindennapokban kell megélni azt. Megdöbbentő statisztikaként hangzott el, hogy a klímaváltozás a harmadik legjelentősebb tényezővé vált a gyermekvállalás halogatásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyzet kezelése össztársadalmi feladat, de a gyerekek szerepe ebben inkább a pozitív minták követése és a mikroközösségekben való aktív részvétel lehet. Bár fontos a környezettudatos nevelés, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és felelősség nem az ő életkorukhoz mért probléma, nem hárítható rájuk. 

A MI-ndenkinek való a mesterséges intelligencia? című beszélgetésen Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője, a Mindset Pszichológia ügyvezetője, illetve Orbán Zsófia orvostanhallgató vitatta meg Dinea Márk, az MCC Egyetemi Program kolozsvári hallgatójának moderálásával a mesterséges intelligencia úttörését a munkaerőpiacon, kiemelve az újságírás és az orvostudomány területét. Nagy Károly az újságírók kitettségét hangsúlyozta, míg Orbán Zsófia az orvostudomány területén a képalkotó diagnoszták-radiológusok munkáját látja a gyengébb láncszemnek, amely munkafolyamatot már könnyen át tudnak venni a tudásalapú szoftverek. Mindez morális és jogi kérdéseket is felvet. Ilyen például, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a szoftver téves diagnózist állít fel, és figyelmen kívül hagy lényegi, veszélyt jelző faktorokat? 

Az alapján próbálják betáplálni a tudást a szoftverekbe, hogy hogyan döntenének az emberek adott helyzetekben – vázolta Nagy Károly, azonban a képességeik korlátozottak. Szembetalálhatjuk magunkat olyan helyzetekkel, amivel egy gép soha nem tud azonosulni, hiszen nem tud morálisan értelmezni. A beszélgetésen elhangzott, ha tudatosan használjuk a mesterséges intelligenciát, sokszor meg is könnyítheti a helyzetünket, viszont léteznek olyan szociális faktorok, amelyek miatt továbbra is az ember marad az elsődleges erőforrás.

Az egyetemi évek hasznos eltöltéséről dr. Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE rektorhelyettese és dr. Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese vett részt egy kerekasztal-beszélgetésen. A meghívottakat Simon Krisztián, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári hallgatója kérdezte. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy frissen érettségizett diáknak, és mennyire függ csupán tőle, hogy mit tud kihozni az egyetemi évekből? Constantinovits Milán szerint a rugalmasságnak és nyitottságnak kulcsfontossága van, illetve hogy ne váljanak teljesen szakbarbárrá, hiszen számos lehetőség van az egyetem mellett, amelyeket kihasználva később növelhetik esélyeiket a munkaerőpiacon. Szász Levente úgy véli, a legfontosabb, hogy az ember akarjon valamit, legyen egy konkrét célja, amiért bármilyen áldozatot képes meghozni. 

Egyetértés született abban, hogy bár az egyetem egy biztos alapot nyújt, sok mindent szükséges azon kívül megszerezni, ami később versenyelőnyt adhat: szakmai kapcsolatok, nemzetközi tapasztalatok, ösztöndíj-programok, versenyek, egyéni projektek. Még az egyetemnek is fel kell készülnie arra, hogy gyors problémamegoldásra tanítsa a fiatalokat, hiszen nem biztos, hogy a fejlődő világban a tanulnak ugyanúgy hasznosíthatóak lesznek a jövőben is. Ezért fontos biztatni a diákokat, melléjük állni, hiszen a kreativitás is csak inspiráló közegben és közösségben tud kibontakozni. Fontos, hogy legyen bátorságuk meghozni olyan döntéseket, amelyek kimozdítják őket a komfortzónából, akár a szakmájuk finomhangolásáról van szó, akár egy pályaváltás melletti döntés meghozataláról, és hogy olyan emberekkel tudják körülvenni magukat, akik segítenek a terhek elhordozásában is. Bár sokszor hallhatják a fiatalok, hogy ők a jövő, azt hajlamosak elfelejteni az idősebbek, hogy jövőnek lenni sem egy könnyű feladat – zárta a gondolatsort Balogh Adalbert.

A Bankjegyek bűvöletében című beszélgetésen Gáspár György pszichológus, a Pénzügyi mindfulness és a Pénz a párkapcsolatban tanfolyamok megalkotója, valamint Elena Nicodim pénzügyi oktató, a BCR kommunikációs koordinátora osztották meg gondolataikat az anyagiakkal kapcsolatos tévhitekről, jó gyakorlatokról és a megfelelő hozzáállás fontosságáról. A szakembereknek Ugron Hanna, az MCC akadémiai csapatának munkatársa tette fel kérdéseit.

A résztvevők először is lerombolták a pénzzel kapcsolatos előítéleteket. Gáspár György rámutatott, a generációkon át örökölt negatív hozzáállás rossz irányba befolyásolhatja az életünket. Három fő tévhitet sorolt fel: hogy a pénzből sosem elég; hogy a több jobbat jelent; és hogy a szegénységből nem lehet kitörni. A pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy kapcsolataink minősége teszi igazán tartalmassá az életet, a pénzügyi helyzetünket, önbizalmunkat pedig a tanulás és tudatosság javíthatja igazán. Elena Nicodim a pénzzel való érett kapcsolat kialakításáról, a hasznos oktatási kezdeményezésekről, valamint a megtakarítások fontosságáról beszélt.

A dalszövegírás és a zene központi szerepet játszik a 4S Street életében. A Mit mesélsz a bornak című panelben az önkifejezés és önismeret szerepét, valamint a művészet terápiás alkalmazását tárgyalta Nicuța Alin énekes és Mihály Csaba billentyűs. Egyéni tapasztalataikra dr. Mohácsi Enikő Eszter irodalomterapeuta reflektált, a kérdéseket Farkas Krisztina, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári hallgatója tette fel.

A beszélgetés során a résztvevők kiemelték, hogy a dalszövegírás számukra nem kényszer, hanem egy sajátos ütemben zajló folyamat, amely gyakran több próbálkozást és átdolgozást igényel. A csoportos alkotás és az egymástól való tanulás fontosságát is hangsúlyozták, kiemelve az irodalomterápia közösségformáló erejét. Egyetértenek abban, hogy a szövegírás egyfajta önismereti út, ahol a személyes élmények és érzések őszinte megélése, bátor felvállalása, hiteles kifejezése kulcsfontosságú. Tanácsként elhangzott, hogy érdemes minél több művészeti formával kísérletezni annak érdekében, hogy rátaláljunk arra a kifejezési módra, ami leginkább a fejlődésünket szolgálja.

Az Olala Pictures producerei, Kurucz Dániel és Meruk Marcell, a Hungarikumokkal a világ körül című dokureality sorozatot mutatták be, amely kilenc évadon át a magyar kultúra globális hatását és jelenlétét kutatta. A projekt elsődleges célja a hungarikumok, a kiemelkedő magyar teljesítmények, kulturális örökségek felfedezése, a magyar közösség elődökre való emlékeztetése. A műsor az Amerikai Egyesült Államoktól Iránig, Indiáig is eljutott, olyan témákat dolgozva fel, mint Kőrösi Csoma Sándor sírja vagy a coloradói magyar cserkésztáborok.

Az előadás során a producerek kitértek a műsorkészítés komplex folyamatára, beleértve a számos technikai és logisztikai kihívást. Részletezték a forgatási helyszínek kiválasztásának összetett folyamatát, hangsúlyozták az információk többszörös ellenőrzésének kritikus fontosságát, valamint betekintést nyújtottak a stáb összetételébe és a közös munka dinamikájába. Nem hallgatták el a produkció árnyoldalait sem, őszintén beszéltek az extrém körülményekről, mint például a mínusz 35 fokos szállások és halálközeli élmények. A meghívottakkal Szöllősi Tamás restaurátor beszélgetett.