Olvasási idő: 3 perc

Miért van szükségünk utópiákra, és mit tanulhatunk a disztópiákból? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) december 14-i nyilvános előadásán Kolozsváron. Az esemény izgalmas tematikáját dr. Nagypál Szabolcs jogász, bölcsész és teológus, az MCC Jogi Iskola vezetője, Szőnyi László Gyula, az MCC Jogi Iskola oktatója, valamint Vecsei József közgazdász járták körbe Csergő Zsófia KEP-es diák moderálásával.

Az esemény egyik célja a könyvek fontosságának hangsúlyozása volt, a kiemelt művekkel szemléltetve a társadalomra és egyénekre leselkedő veszélyeket. A beszélgetés alapját négy elismert disztópikus történet adta: Szép új világ (Aldous Huxley), 1984 (George Orwell), Fahrenheit 451 (Ray Bradbury) és Gépnarancs (Anthony Burgess). A nagysikerű művek olyan híres rendezőket is alkotásra inspiráltak, mint Michael Radford, François Truffaut, és Stanley Kubrick, akik elkészítették a regények filmes adaptációit.

A beszélgetés címét a Fahrenheit 451 ihlette: Hány fokon égessünk könyvet? A történetben élő könyvtilalom miatt minden megmaradt példányt tűzre vetettek, ami erős szimbólum és figyelmeztetés a mindenkori társadalomnak. A továbbiakban szó esett az utópia és a disztópia közti különbségekről. Hol van a határ a két fogalom között? Mi vezethet arra egy írót és rendezőt, hogy ebben a műfajban alkosson? Vecsei József szerint az utópia egy szójáték, egy elérhetetlen állapot, amelyre vágyunk; a disztópia pedig görbe tükör mutatása, a vágyálom kifordítása, a ma megfogalmazott félelmek kivetítése. Dr. Nagypál Szabolcs úgy véli, érdemes megvizsgálni a szélsőségeket, hogy megláthassuk, mi a normalitás. Az előadó szerint az utópia és disztópia kapcsolatára lehetséges jövőképként is tekinthetünk.

A negatív utópiák esetében fontos a befejezés. A regények olvasásakor számos alkalommal fellángolhat bennünk a remény, hogy minden jóra fordulhat, viszont sokszor hamisnak bizonyul ez a reménykeltés a negatív befejezés miatt. A beszélgetés során felmerült a nevelés és a szabad akarat kérdésköre is. Lehetséges az embereket kérésük ellenére kondicionálni, vagy megírni a sorsukat előre? Szőnyi László szerint a Gépnarancs pontosan ezt tűzi ki céljául, azonban a főhős történetét tekintve nem biztos, hogy jót tett a változás.

Hogyan hajlik társadalmunk az utópia felé? Attól függ, hogy disztópiát vagy lehetőséget látunk benne. Összességében elmondható, hogy ha körülnézünk a világban, akkor mind a négy mű hordoz aktuális kérdéseket.