Betekintés az alkotás kulisszái mögé - Decemberi e-KP szombat

A 2020-as év utolsó e-KP szombatja az alkotás megismerésének jegyében telt, a művészetek fontossága, és szépsége köré épült.

Diákjaink tudományos szemszögből is betekintést nyerhettek a filmek, mesék és fotók elkészítésének világába, és megtudhatták, hogy milyen fontos szerepe van ezeknek a művészeteknek a mindenkori társadalomban.

Az alábbiakban két lelkes diákunk, Kovács Réka és Taurean Laura élménybeszámolója olvasható.

Úton a fejlődés felé 

"Minden egyes alkalommal, amikor sor kerül egy e-KP szombatra, izgalom kerít a hatalmába. Mindig nagyon várom az előadásokat, mert eddig még egyik sem okozott nekem csalódást, mindegyik hasznos, és tartalmas volt számomra. Ez alól a december 12-i előadás és workshop sem volt kivétel, sok izgalmat tartogattak a számomra.

A délelőtti előadást „A film történelme az első mozgóképtől napjainkig, fekete-fehértől a színesig” címmel Barkóczi Janka egyetemi oktató tartotta. Egy nagyon érdekes prezentációt láthattunk és rengeteg új dolgot megtudtam, elvezetett minket a filmek világába. Kíváncsian hallgattam az előadását, ugyanis kiskorom óta nagyon szeretem a filmeket és ő teljesen más megvilágításba helyezte őket. A kedvenc részem az volt, amikor Barkóczi Janka megmutatott egy fekete-fehér kisfilmet, majd utána ugyanazt a filmet megnéztük kiszínezve is. Olyan érzésem volt, mintha nem is ugyanazt a filmet látnánk. Sok új dolgot tanultam az előadásán és nagyon örülök, hogy lehetőségem volt részt venni rajta.

A workshop-ot, amelyre bejelentkeztem Bumberák Maja mesemondó tartotta, aki a történetmesélés fontosságáról és jelentőségéről beszélt. Gyermekkorom nagy részét a mesehallgatás és a mesenézés tette ki, éppen ezért amikor megláttam, hogy miről fog szólni az előadása, habozás nélkül jelentkeztem rá. Úgy gondolom, hogy nagyon jó döntés volt, ugyanis egy remek előadást láthattunk. Visszarepített a szép gyermekkori éveimbe, és rájöttem, hogy a mese nemcsak a gyerekeknek szól, hanem minden embernek, idősnek és fiatalnak egyaránt. A workshop hatására elolvastam egy pár mesét, ezek a történetek nem csak arra jók, hogy szórakoztassák az embert, hanem tanító jellegük is van. Bumberák Maja egy dal éneklésével kezdte a történetet, amely elröpített minket a mesék birodalmába. Egy nagyszerű workshop-ot tartott, úgy érzem, hogy sok érdekes információval gazdagodtam.

Mindent összevetve nagyon örülök, hogy részt vehettem az előadásokon, nagyszerű tapasztalat volt és remélem lesz még ilyen élményekben részem."

Kovács Réka
Mihai Eminescu Pedagógiai Főgimnázium
Marosvásárhely

 
Polaroidok

"Tükörképek, ezek lennénk mi. Ha tükörbe nézel magadat látod vagy két szempárt, amely kétségbeesve tekint vissza rád: „Ki vagy?”. A szombati nap által jobban megismertem önmagam; mit, miért és hogyan örökítek meg életeim pillanataiból. 

Három mondatnál hosszabb összefoglalómban viszont térjünk ki a részletekre is. Barkóczi Janka filmtörténész és archivátor mellett kezdtem a reggeli kávémat, aki beavatott a film történetébe, amelyet igazán nehéz összefoglalni egy röpke másfél órában, de ez idő alatt sok új ismerettel gazdagodtunk, kezdve a művészfilmek átbészélésétől a modern filmek világáig.

A hosszas szünet után kezdődött a napom igazán kellemes meglepetése: Dr. Marincaș Mira, a Sapientia EMTE oktatójának worskhop-ja, amely nagyon felkeltette az érdeklődésem. Francesca Woodman önmegismerési művészeti stílusától, egy kisfiú „első kamera élményein” keresztül, egészen a saját rekreációnkig is eljutottunk, mely által értelmet nyert bennem az önarckép és a híres, szinte napi szinten használatos „selfie” közötti különbség. A képeink rengeteg emléket hordoznak, emlékeket, melyek érzéseket váltanak ki belőlünk, pillanatokat, melyekre csak akkor emlékszünk vissza igazán, ha vizuálisan is újra láthatjuk. A képi naplónk, így tudnám leírni legtöbbünk fotógalériáját.

Dióhéjban, a decemberi e-KP szombat motivációt adott arra, hogy úgy tekintsek az életemre, mintha egy fotóalbumot kapnék majd róla, mely nem tökéletes, de az enyém. Találjam meg azt a színkombinációt ami engem jellemez és alkossak, félelem nélkül, hiszen megismerni önmagamakkor akkor fogom , ha nem két szempárt látok a tükörben, hanem önarcképemet. "

Tăurean Laura
Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Marosvásárhely