Égető társadalmi kérdéseket érintett a Vibe Koli utolsó napja

Hibái ellenére dollármilliókat fektetnek a mesterséges intelligencia iparágába, és aggasztó, mennyire megbíznak benne az emberek – fejtette ki véleményét az MI hátulütőiről és határairól dr. Emmanuel Maggiori MI-szakértő, informatikus, író. Az előadó azt tanácsolta, a mesterséges intelligencia nagyon is jól használható munkánk könnyítésére, de fontos felmérni az igényeket: mennyire komplex feladatról van szó, mit szeretne az ügyfél, zavart okoz-e az esetleges hallucináció? Például szállodai értékelések esetén nem elvárás a tökéletes fordítás, egy jogi vagy orvosi dokumentum esetén viszont elengedhetetlen. A semmitmondó, kattintásvadász cikkeket megírhatja az MI, egy kiváló, izgalmas és értékes szöveghez azonban szükség van az újságíró tapasztalatára, kutatásaira, az általa közvetített hangulatra, egyediségre. Vannak esetek tehát, amikor az elfogadható minőség is megfelel – az ilyen munkákat, munkahelyeket tudja és fogja helyettesíteni az MI. A meghívottal Péter Ákos informatikushallgató, az MCC Egyetemi Programjának diákja beszélgetett.

Dr. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója átfogó előadást tartott a klímaváltozás összetett kihívásairól. Rámutatott, hogy az éghajlatváltozás többé nem egzotikus, távoli kontinensek problémája, hanem közvetlen realitás Kelet- és Közép-Európában is. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok, egy-egy trópusi vihar közben percek alatt leeshet akár az éves esőadag, ehhez pedig 100, akár 150 km/óra szembeszél társulhat. Kiemelte, hogy míg régebb egy tornádó volt évente Magyarországon, ez most 10-re is ugorhat.

Részletezte az éghajlati rendszer működését, a légkörzések és tengeráramlások változásainak potenciális következményeit. Az előadó beszélt a megújuló energiaforrások korlátairól, a globális energiafogyasztási trendekről és Magyarország helyzetéről ebben a kontextusban. Konkrét példákon keresztül szemléltette a lehetséges megoldásokat: a jegesmedvék esetében az élőhely-változtatás és hibriddé válás, míg az árpatermesztés esetében a stressztűrő növénynemesítés lehetősége áll fenn. A szakértőt és közönséget Felszegi Kincső, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári diákja köszöntötte.

Lesz valaha saját házam? címmel startolt az a beszélgetés, amely az aktuális lakhatási trendeket, problémákat vizsgálta gazdasági, kulturális és nemzetközi viszonylatban. Dr. Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet és az MCC Szociológia Műhely vezetője, dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, valamint Farkas András, a PONT Csoport alapítója elemezte a fiatalok lakásszerzési lehetőségeit és az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségeket. Szepessy László, az MCC Egyetemi Program kolozsvári hallgatója kérdezte a meghívottakat a témában.

Kiemelték, hogy bár a magyar fiatalok egyötöde már saját lakásban él, a drasztikusan növekvő lakásárak és a bérek ezzel csöppet sem harmonizáló helyzete megnehezíti az önálló otthonteremtést. A beszélgetés során felmerültek olyan fontos kérdések, mint az önkormányzatok szerepe a lakhatási problémák kezelésében, a befektetési célú lakásvásárlások hatása, valamint a vidéki és nagyvárosi lakhatás közötti különbségek. A szakértők kitértek az állami támogatási programok, mint például a magyarországi Családi Otthonteremtési Kedvezmény vagy a romániai Első Ház program hatásaira is. Hangsúlyozták, hogy bár ezek rövid távon segíthetnek a fiataloknak, gyakran a lakásárak további emelkedéséhez vezetnek, mivel a befektetők profitorientált módon beépítik ezeket a piaci árakba. Ennélfogva szükséges a lakhatási szektor szabályozása vagy legalább a városfejlesztési stratégiák átgondolása.

Miért mondják azt az éjszakában, hogy szívd fel és igyál rá? Mi indokolhatja a 2020 óta bizonyítottan növekvő tendenciát mutató szerfogyasztást? Ezeket a kérdéseket járta körül Jankovits Szidónia, pszichológus; Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, illetve Rés Konrád Gergely, a VIBE Fesztivál igazgatója. A beszélgetést Simon Krisztián, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári hallgatója vezette. Jankovits Szidónia az évszámot alapul véve a növekedésért a pandémiát okolja. Egyrészt a társasági embereknek a különböző szerek olyan ingereket tudtak nyújtani, amelyek a korlátozások okán nehezen voltak megteremthetők. Másrészt a fiatalok egy részét pont abban az életkorban érték a korlátozások, amikor a szociális készségek egy része kialakulóban volt. Ezeknek hiányában az érintettek inkább válhattak később szociálisan szorongókká, ami szintén eredményezheti azt, hogy valaki a szerhasználattól várja a feloldozást. Téglásy Kristóftól megtudtuk, hogy az első szerhasználat nagyjából 14 éves korra tehető, ami érzékeny periódus a szociális érés szempontjából. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok releváns információkkal legyenek ellátva, hogy tudják, mivel állnak szemben, mit visznek be a szervezetükbe, és mire kell nemet mondani. Rés Konrád részben a jóléti társadalom hozadékának tekinti ezt a változást, hiszen már sokkal könnyebben hozzá lehet férni a káros szerekhez. 

Az okok keresése és a megelőzés mellett tudomásul kell venni azt is, hogy a probléma már létezik, így a beavatkozás is nagy jelentőséggel bír: az, hogy ítéletmentesen meghallgassuk a fiatalokat, a vészhelyzetekben kapjanak segítséget. Jankovits Szidónia felsorolta azokat a sátrakat, ahol a fiatalok segítséget kérhetnek egy fesztiválon. Bár még mindig kevesen mernek ilyenkor segítséget kérni, sikertörténetek is vannak arról, amikor a jelentkező fiatalok támaszt kaptak, és a gondoskodás segített nekik abban, hogy tompuljon a negatív élmény. Ehhez azonban elengedhetetlen a környezet edukálása is, hogy megfelelő módon tudjon ilyenkor nyitni az érintettek felé, és elsődleges legyen a helyzet stabilizálása, majd rávezetni őket, hogy ne a könnyebb utat válasszák, hanem a megoldást. 

A vállalkozások világába Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhely vezetője, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, a friss vállalkozónak számító Kiss Levente, a Prisma Solutions társalapítója és ügyvezetője, valamint a több mint harmincéves tapasztalattal rendelkező Nyulas Bernát, a Fomco Solar Systems cégvezetője kalauzolta az érdeklődőket. A felszólalókkal Lázár Balázs, az MCC Egyetemi Programjának kolozsvári hallgatója beszélgetett.

Kovács Zoltán elmondta, egy cég felépítése, menedzsmentje folyamatos egyensúlyozás kérdése, valóságos kötéltánc. Fontos összeegyeztetni a rövid és hosszú távú célokat, miközben muszáj mindvégig egy értékmérőt szem előtt tartani. A romániai üzleti szférában azt tapasztalta, hogy a vállalkozók talpraesettek, mernek merészen gondolkodni. Nyulas Bernát szerint ez a leleményesség a bizonytalan gazdasági élet és az adminisztráció állandó, kiszámíthatatlan változásai miatt is alakulhatott ki. Úgy véli, folyamatosan kell tudni megújulni, több területet kipróbálni, és egy jól összeállított, stabil csapatot fenntartani a változó környezetben. Kiss Levente rámutatott, rengeteg a lehetőség az országban, a cégalapításhoz jó a közeg, a növekedéshez viszont nem megfelelő az infrastruktúra. A meghívottak hangsúlyozták a kapcsolatépítés, együttműködés, valamint a cégek közötti tudástranszfer fontosságát az üzleti szférában. Erre példaként az általuk kezdeményezett Cégek.ro felületet hozták, amely segítene egy erős erdélyi vállalkozói közösség kialakításában.