Fontos, hogy a fiatalok sikernek tekintsék az itthon maradást

A beszélgetésen Szabó Júlia szociológus, a BBTE Qualitas központ és Max Weber Társadalomkutató Központ kutatója, Bethlendi András kisebbségjogász, az MCC erdélyi akadémiai ügyekért felelős igazgatója, Nemes László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöki megbízottja és Edmár Attila, a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke fejtették ki a fiatalokkal végzett munkájuk tanulságait. A meghívottakat Nagy Ildikó, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kérdezte.

Szabó Júlia a legfrissebb kutatások alapján kifejtette, hogy a fiatalok 21 százaléka szeretne az ország határain kívül élni, és a csoport felét foglalkoztatja a kérdés, hogy valamilyen céllal külföldre menjen, azonban csupán 10-15 százalékuknál valósul is meg ez. A Bukaresti Migrációs Központ kutatása szerint a román lakosság körében nagyobb a kivándorlás esélye, a magyarok viszont kisebb arányban térnek haza. A migrációs szándékot főleg az életkor befolyásolja, a fiatalok hajlanak rá leginkább, hogy kipróbálják magukat külföldön, a tanulási, karrierépítési vágyuk is nagyobb. A legnagyobb itthon tartó erő pedig a család és a barátok, de fontos tényező a megfelelő megélhetés, infrastruktúra és anyagi körülmények is.

Edmár Attila felvidékiként azt a szempontot is hozzátette, hogy a külhoniaknak erős tényező a Magyarországra való vándorlásban, hogy olyan országba vándorolhatnak, ahol anyanyelvhasználók lehetnek. A megélhetés pedig nem feltétlenül fizetést jelent, hanem perspektívát is a jövőre nézve. Elmondta, a Magyar Ifjúsági Konferencia 51 szervezetet tömörít, van struktúra a jó gyakorlatok megosztására, évente több konferenciát is tartanak, és lehetőségeket teremtenek a kapcsolatépítésre.

Az MCC és a Doktoranduszok Országos Szövetsége a munkaszerzés területén segítené a fiatalokat, ezzel is ösztönözve itthon maradásukat. Bethlendi András az MCC céljairól elmondta, a szervezet újszerű megközelítéssel viszonyul a kérdéshez, és tudatosan bonyolítja le a rekrutációs folyamatokat. Az MCC nem korlátozza abban a fiatalokat, hogy itthon végezzék az egyetemi éveket, sőt ösztönzi őket arra, hogy külföldre menjenek, nyelveket tanuljanak, vegyék igénybe a mobilitási programokat, mindeközben erős köldökzsinórt próbál kiépíteni a diákok és a szervezet között. A Collegium a külföldi tartózkodás alatt is kapcsolatban marad a diákjaival, a képzések után pedig igyekszik Romániában gyakornoki programokat találni nekik. A jogász szerint ha egy fiatal érettségi után külföldre megy egyetemre, kevés az esélye, hogy később hazatérjen. Ezért is fontos egy „batyut” összerakni, amely hazahozza őket: ez lehet egy erős baráti kötelék, helyismereti kurzus során szerzett tudás, kötődés és felelősségérzet az otthonért és társadalomért. „Ha nincs ez a felelősségérzet, kevés az esélye, hogy visszatérjen Erdélybe, kell valami, ami gravitációként visszahozza őt. Ezen dolgozunk az MCC-ben” – jelentette ki Bethlendi András.

Az információk között elhangzott, hogy az erdélyi ötödikes fiatalok 15 százaléka jelentkezik az MCC Fiatal Tehetség Programjába, a túljelentkezés pedig jelzi, hogy igény van arra, amit az MCC végez ebben a generációban. Fontos továbbá a megfelelő sikernarratívákat közvetíteni a fiatalok felé – tette hozzá Bethlendi András. Ha az iskolák azzal mérik a presztízsüket, hogy hány diákjuk ment el külföldi egyetemre, ezzel fogják azonosítani a szülők és tanulók is a sikert. „Fontos, hogy az itthon maradás ne a sikertelenség markere legyen” – hangzott el. Az akadémiai igazgató elmondta, az MCC igyekszik megértetni a fiatalokkal, hogy sikeresebb Romániában egy ötfős céget alapítani, mint Prágában bankigazgatónak lenni, mert itthon változást gyakorolhat a környezetében, szerettei életében. Az MCC jelenléte Erdélyben ahhoz járul hozzá, hogy ne kelljen külföldre menni a jó lehetőségekért, hiszen minden olyan szolgáltatás elérhető itthon is, amit a legjobb európai egyetemek nyújtanak. A szakember szerint az is fontos, hogy a diákok ne tehernek tekintsék a kisebbségi létet, a román nyelvhasználat pedig ne korlátot jelentsen az érvényesülésben.

Nemes László kifejtette, a doktoranduszok az ifjúság sajátos közegét képviselik, hiszen tanulmányaik alatt már kiléphetnek a munkaerőpiacra, családot alapítanak. A peregrináció általános jelenség a hallgatók körében, sőt javallott valamennyi időt külföldön tölteni, legyen szó egy-két napos konferenciáról vagy hosszabb kutatási ösztöndíjról, hogy nemzetközileg pozicionálják magukat. A szövetség igyekszik a Kárpát-medencén kívül élő magyar doktoranduszokat is megszólítani, egyes kezdeményezéseiknek köszönhetően sikerült értékes kapcsolatokat teremteni tapasztalt külföldi kutatók, oktatók között. Arra ösztönzik a már elhelyezkedett szakembereket, hogy vállalják a magyar fiatalok mentorálását, és járuljanak hozzá a magyar tudományos élethez is, csatlakozzanak rá a hálózatra, vegyenek részt a rendezvényeken, személyes találkozókon, és külföldön is alakítsanak ki magyar közösségeket.