„A jövő itt van, csak nem úgy, ahogy elképzeltük” – Könyvbemutató és értekezés az innováció gazdasági hatásairól

Innovációról abban az esetben beszélhetünk, ha az adott ötlet vagy technológia eljut a fogyasztóig, másképp csupán újdonság marad – ehhez a vállalkozók biztosítják a találkozási pontot, összekötik az innovációt a piaccal. Míg az innovációt sokszor teljesen új ötlettel vagy termékkel asszociáljuk, az újítások valójában a meglévő dolgok kombinálásából születnek – hívta fel a figyelmet a Cséfalvay Zoltán, aki 14 önálló kötetet és több mint 70 tanulmányt publikált, és négy éve tevékenykedik az MCC-ben. A könyv címéről a szerző elmondta, a három kulcsszó – szabadság, innováció és gazdaság – összefoglalja a könyv teljes tartalmát.

Az írás folyamatáról a szakember elmondta, a gondolatokat és megállapításokat adatokkal és tényekkel támasztotta alá, hogy a mondanivaló mögött értékes, vitaindító tartalom is legyen. A mesterséges intelligenciát főleg az egészségügy, vállalati software, fintech és marketing területein vetik be, ezek mindegyike arra épít, hogy az adatok megfelelő használata új lehetőségeket nyisson meg.

A beszélgetés további részében szó esett az állam szerepéről az innovációban. Dr. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy az innováció a vállalkozók feladata, nem az államé, ugyanis utóbbi nem tudja, hogy a fogyasztók milyen igényekkel rendelkeznek. Az állam a közösségi javak megteremtésében játszik szerepet, például az infrastruktúra kialakításában, de az ötletek piacra vitelét a vállalkozóknak kell elvégezniük.

A mesterséges intelligencia berobbanásával sokan tartanak attól, hogy az új technológia elveszi a munkájukat. A kérdés viszont inkább az, hogyan tudjuk az MI-t értelmesen, az emberi kreativitást és képességeket kiegészítve alkalmazni – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette: oktatóként is fel kell tudni venni a versenyt a technológiai újításokkal és az aktuális trendekkel. A szerző úgy véli, az emberi intelligencia ott kezdődik, ahol az MI véget ér, miközben a technológiai fejlődésben a hatalmas költségekkel, rengeteg feldolgozott adattal és fokozott energiahasználattal is számolni kell.

A digitális technológiák exponenciálisan növekednek, azonban az intézmények jóval lassabban követik az innovációt, a szabályozások elavultak, és időigényes az új dolgok bevezetése. Erre a helyzetre megoldás lehet, ha bizonyos keretek között nem szabályozzák túl szigorúan a startupok újításait, hanem szabad kezet adnak nekik, hiszen az innováció csak versenyből születhet, és folyamatos körforgásban van. A szakember kiemelte, hogy az innováció furcsasága, hogy a semmiből teremtünk valami olyat, ami még nem volt a piacon, ebben az esetben pedig a kezdeményező teljesen új piacot tud kialakítani, monopol helyzetbe kerül, amíg egy versenytárs elő nem áll egy még nagyobb újítással.

A könyvbemutató végén szó esett Európa innovációs kihívásairól is. A szerző megjegyezte, hogy a térség az informatikai forradalom minden lépéséről lemaradt, ezáltal pedig beragadt a

közepes jövedelem csapdájába. Az egységes piac ellenére a nemzeti érdekek is tovább nehezítik a haladást. Cséfalvay szerint a kelet-közép-európai országok csak innovációval törhetnek ki a csapdából – példaként Dél-Koreát, Szingapúrt és Írországot említette. Kezdeti lépésként a technológiatranszfer, valamint az egyetem és a vállalkozók, az ipar összekapcsolása lehetne a megoldás. Ehhez nem kellenek nagy források, csak összekötő emberek, akik az intézményekkel és vállalkozásokkal egyaránt kapcsolatban vannak. Nem máról holnapra, de viszonylag nagyot lehetne ugrani ezen a területen – hangzott el a beszélgetésen.