Kreativitás kihívás-egy 4 hetes önismereti utazás

"Szakíts időt minél gyakrabban azokra a dolgokra, amelyek örömet okoznak, engedd működni a kíváncsiságod, hagyd feléledni a kérdésekre éhes gyereki ént. Alakíts ki játékos szemléletet, és jelölj ki a játékra alkalmas időt és teret.” – ezek a szavak fogtak meg, amikor el kezdett érdekelni és végül jelentkeztem is az MCC egy hiánypótló programjára: a Kreatív Kihívásra. Már maga a projekt kitalálásához is rengeteg kreativitás lehetett szükséges, hiszen nehéz megfogni magát a kreativitást. Általában a kreativitást a végtermékben mérjük, az újító, formabontó gondolatokban és alkotásokban. Könnyen ki tud szorulni az életünkből, ha nem vigyázunk rá és szánunk naponta pár percet a saját feltöltődésünkre. 

A projekt kapcsán ezekhez adott kiváló támpontokat Szlafkai Éva, kommunikációs szakember, újságíró, közgazdász és ahogy ő fogalmaz „kíváncsi multipotenciál”.

A négy hetes kihívást nevezhetjük önutazásnak is, hiszen elég komoly önismereti munka volt számomra szembenézni azzal a ténnyel, hogy a kreativitásom bizony elég nagy csorbát szenvedett az akadémiai teendőim mellett. A kihívás megmutatta, hogy a kreatvitásunkért mi is tehetünk, méghozzá mindennap, csak vissza kell azt csempészni a mindennapi rutinunkba. Ehhez kaptunk minden héten más-más tematikákat, feladatokat amelyek segítettek visszatalálni önmagunkhoz és a bennünk rejlő kreativitáshoz.

Az első héten a kreatív környezetünkre figyeltünk és arra, hogy ugyanezt mi hogyan tudjuk másoknak is biztosítani. Ugyanis a kreativitás kibontakozásához az egyik legfontosabb komponens az elfogadó és támogató környezet, amelyben az egyén ki meri fejezni önmagát, meri vállalni ötleteit és véleményét. Belebújhattunk más cipőjébe, amikor átérezhettük és megtudhattuk más személy érzéseit, gondolatait. Figyeltünk az inspirációra és az elfogadásra, hogy mi másokra mondatainkkal hogyan hatunk, illetve, hogy mások mondatait elfogadjuk, még ha azokkal nem is értünk egyet. 

A második héten a feltöltődés témaköre került górcső alá. A kreativitáshoz elengedhetetlen, hogy energiaraktáraink fel legyenek töltve, hiszen fáradtan vagy betegen nem tudunk az alkotás folyamatában elmerülni. Az ember esetében hét tartályról beszélhetünk, amelyeket bizonyos szintig fel kell tölteni, hogy kreatívak tudjunk lenni. Beszélhetünk a fizikai és mentális tartály mellett még spirituális, érzelmi, érzékszervi és kreatív tartályokról. Minden nap végén meg kellett fogalmazzuk, hogy másnap a leginkább lemerült tartályt hogyan fogjuk feltölteni. 

A kreativitás másik fontos aspektusa az önmagunkba vetett hit. A harmadik héten ezt szerettük volna erősíteni, így a heti feladatunk során öt tulajdonságunkat emeltük ki és illesztettük egy ábrán magunk köré. Mindegyik tulajdonsághoz három idősíkban kellett felhasználási módokat írni. Megvizsgáltuk ezáltal, hogy a múltban az adott tulajdonság hogyan segített már bennünket, a feladat ezen hete alatt hogyan segít minket és a jövőben ez a tulajdonság miként fog céljaink megvalósításához hozzájárulni. A korábbi sikereinkre való visszagondolás pedig -nem is gondoltam volna, hogy ennyire, de nagyon is- segít erőt és hitet nyerni önmagunkban.

A legutolsó héten a szabad kísérletezési kedv került terítékre, amikor a heti rutinunkat dobtuk fel. Kicsit másként tettük ezt-azt, kicsit többet tettünk hozzá vagy kicsit újat próbáltunk meg beiktatni a zsúfolt hétköznapjainkba. Sok esetben az élet diktálta, hogy melyik nap éppen melyik verziót volt szükséges alkalmazni. 

Minden héten volt továbbá egy meglepetés feladat, illetve egy meghívott előadóval is beszélgethettünk az önmagunkba vetett hit kapcsán a tapasztalatainkról. A heti feladatok és alkotások feltöltése után pontokat kaptunk, amelyek egy nyereményjáték során kerültek elszámolásra, így nyerhettünk személyreszabott pulcsikat és Bookline könyvutalványokat. A kihívás során bátorítást kaptunk arra, hogy az adott heti témával kapcsolatosan videó- és hanganyagokat töltsünk fel, illetve alkotásainkat egymásnak is mutassuk meg, jelezzünk vissza. 

Aki gondolkodik azon, hogy érdemes-e belevágni az ilyen jellegű kihívásokba úgy, hogy a heti teendői már a feje fölé tornyosulnak, annak az a válaszom, hogy igen, megéri. Minél pihentebbek és kreatívabbak vagyunk, annál könnyebb az előttünk álló feladathalmazt megoldani, annál produktívabbak vagyunk. Ez nekem is egy nagy meglepetése és tanulsága ennek a pár hétnek. Hiszen én is kételkedve álltam hozzá, viszont a kihívás végére annyi mindennel gazdagodtam, hogy úgy érzem teljesen megérte a beadandó dolgozatok mellett erre is koncentrálni."

Benedek Zsuzsánna,
MCC KEP Juniorképzés