„Olyat szerettem volna, ami kreatív és szórakoztató” – MCC KEP, ahol a nevek történetek lettek

Csergő Zsófia, junior diákunk nagyon szereti a kreatív dolgokat. Mindig átszellemülve beszél egy olvasmányról, képről, zenéről, de még egy filmről is. Már az elején tudtuk, hogy az ő MCC KEP-es diákprojektje valami nagyon ötletes, szórakoztató és személyreszóló tevékenység lesz. Erről olvashatjuk beszámolóját, illetve a nyertes versenymunkát. 

„Hobbiírónak vallom magam. De ez csak részlegesen igaz, hiszen az írás számomra egyenlő az életemmel. Azonban sajnos a körülöttem levő fiatalok közül szinte alig ismerek valakit, aki hasonlóan állna hozzá az íráshoz, pont ezért született meg a Beszélő nevek című projektem, ami egyszerre célozta meg azokat az MCC KEP-es diákokat, akik szeretnek írni, és nem mellesleg ajándékozni is. Igaz, az elején elég sok fejtörést okozott a diákprojektem alapötletének kitalálása, hiszen ötlet híján voltam, és nemigen tudtam, hogy az alapvető célt, vagyis a közösségépítést hogyan tudnám megvalósítani. Aztán eszembe jutott az a variáció, hogy mi lenne, ha ajándékozós keretek között zajlana az írás, pontosabban minden résztvevő egy másik résztvevőnek írna történetet – csupán a nevéből kiindulva.

Nagyon izgultam, amikor kikerült az első bejelentő szöveg, amit írtam a társaimnak. A vizsgaidőszak lévén nem számítottam sok jelentkezőre, mégis több mint tízen szálltak be a játékba. Ez egyrészt meglepett, másrészt örömmel töltött el, hiszen ennyi résztvevővel pont megfelelő keretek között zajlhatott a játék. 

A jelentkezés lezárása után mindenki megkapta a sorstól azt a nevet, amiből kiindulva kreatívkodhatott. Majd miután megkaptam a szövegeket anonim módon szavazásra bocsátottuk, hogy megtudjuk, hogy a Kolozsvári Egyetemi Programosoknak melyik a kedvence. Engem teljesen ledöbbentettek a történetek, hiszen elképesztően színesek, ötletesek, néhol viccesek és szórakoztatóak voltak. Nem számítottam rá, hogy alig pár nap leforgása alatt ilyen kincsek fognak születni majd!

Az olvasói szakasz lejárta után egy közös online találkozás keretén belül kiderült, hogy ki kinek és milyen asszociáció alapján írta a történetet, valamint a nyertest is kihirdettük. Számomra a projektnek ez a része tetszett a legjobban, hiszen nagyon vártam már, hogy megtudjam, kinek hogyan pattantak ki a fejéből az ötletek csupán egyetlen név alapján. Nem mellesleg, itt derült ki az is, hogy szép számmal vannak az MCC KEP keretén belül is olyan fiatalok, akiknek az írás a hobbijuk, ez pedig óriási örömmel töltött el. 

A „találkozó” kellemes hangulatban telt, és jó volt látni ennyi mosolyt a résztvevők arcán! Már az jelentkezési időszak lejártakor sejtettem, de ekkor már tudtam, hogy a legjobb volt megszervezni ez a kreatív, írásos, mégis ismerkedős feladatot, mert nem várt dolgok derültek ki. 

Majd fény derült arra, hogy az olvasói szakasz alatt a legtöbb szavazat Osváth Noémi, Erdély-tanulmány szakirányos történetére érkezett, amit Tasnádi Marci, Nemzetközi kapcsolatok és gazdaság szakirányos hallgató neve alapján írt, és ami igazi mosolyhadjáratként állja meg a helyét a szomorú, esős napokon.

A projekt fogadtatása teljesen pozitív volt, és a visszajelzések alapján mindenki örömét lelte benne, ami nagyon jó érzéssel töltött el, és meg is lepett, hiszen nem számítottam ennyire lelkes és kedves fogadtatásra. Úgy érzem, habár az online tanítás és az online találkozások sokszor falat húznak körénk, ez a projekt építőköve tudott lenni az MCC KEP diákjai között épülő kapcsolathídnak. 

A beszámolóm végére lezárásként pedig íme a nyertes történet Noémi tollából! Ez úton is gratulálunk!"

 Csergő Zsófia, Juniorképzés
MCC Kolozsvári Egyetemi Program

  Márton vitéz

 Márton: Mars istenhez hasonló, harcias, bátor, vitéz, merész
- János vitéz?
- Ugyan már! Márton vitéz!
- Ilyen Kukorica Jancsi féle?
- Tasnádi Marcival érd be!
- Legalább faluvégen nyája szerte legelész?
- Hogyne…s ő addig subáján a fűben heverész.
- Hát akkor mi neki a becsületes foglalkozása?
- Algoritmusok hosszú sorát regulázza.
- Algoritmusok? Azok miféle lények?
- Hát az az a nyelv, amin a gépek beszélnek.
- S mi vár a pimasz szavakra?
- Lecsap rájuk a Marciban nyugvó Mars isten haragja!
- Huh, hát harcias egy legény, nem mondom, de mi a helyzet műveltségi fronton?
- Ott is vitézen állja a sarat, könyv kezében olvasatlan nem marad.
- Ez mind szép és jó, de a régi idők János vitézéhez nem igen hasonló.
- Azért a hagyományokkal sem áll hadilábon a mi Marcink,
  Hisz a néptáncot úgy járja, hogy hét határban nincs párja.
- Sárkányokkal mégsem küzd meg!
- A sárkányok előle egytől-egyig az Óperencián túlra menekültek.
- S szerelem tüze ég-e fiatal szívében?
- Na de ezt már tőle kell megkérdezni, kérem.
- Kukorica Jancsi helyett Tasnádi Marci, János vitéz helyett Márton vitéz,
  Őszintén ez bennem egy kis zavart idéz.
- Zavarnak itt nincs helye, tudniillik ez a kor szelleme.
  A modern vitéz a mindennapok harcait vívja
  Mesebeli szörnyekre csak ritkán céloz íja.
  Ez volt tehát Márton vitéz, ki a helyét megállja,
  Aki meg nem hiszi, hát, az menjen a csudába!

 Osváth Noémi, Erdély-tanulmányok szakirány
MCC Kolozsvári Egyetemi Program