Olvasási idő: 7 perc

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kolozsvári Egyetemi Programjának tizenkét diákja részesül nemzetközi ösztöndíjban jelenleg. A hallgatók különböző országokban folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek tapasztalatokat: Ausztria, Azerbajdzsán, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Svédország és Törökország.

Tehetséggondozó intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az oktatás mellett a hallgatók versenyeken, konferenciákon való megjelenését is támogassuk, felkaroljuk a diákok kezdeményezéseit, ötleteit, és megteremtsük a lehetőséget, hogy színvonalas nemzetközi intézményekben is tapasztalatot szerezzenek.

Horváth Kovács Mátyás a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakának másodéves hallgatója, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának diákja. Az MCC Fellowship Program jóvoltából Törökországban, az Ankara Hacı Bayram Veli Egyetemen fog kutatómunkát végezni. Az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos tapasztalatait az alábbi interjúban osztotta meg.

– Mesélj arról, hogy pontosan hol és mit fogsz tanulni?

– A következő két és fél hónapban, egészen december 15-ig Törökország fővárosában, Ankarában tartózkodom, azon belül pedig az ankarai Hacı Bayram Veli Egyetemen fogok kutatást végezni, vendégkutatói pozícióban. Az említett oktatási intézményben órákat is fogok hallgatni, többek között Törökország modern kori történelméről, illetve diplomáciai kapcsolatairól. Fontos elmondani, hogy két szakmai mentor fogja segíteni a munkámat: Pénzváltó Nikolett, az MCC Migrációkutató Intézetének vezető kutatója, illetve Törökország-szakértő, valamint dr. Şuay Nilhan Açıkalın, a Hacı Bayram Veli Egyetem graduális képzéseiért felelős igazgatóhelyettese. Dr. Açıkalın órákat is tart az egyetemen, így azokon kötelességem részt venni.

– Milyen kutatással fogsz foglalkozni?

– Törökország és Magyarország diplomáciai és kulturális kapcsolatáról fogok elemzést készíteni, több hangsúlyt fektetve a pozitívumokra, illetve azokra a támpontokra, amelyek által tovább fejlődhet a két ország kapcsolata. A kutatásomat, a rendelkezésemre álló szakirodalom felhasználása mellett, többek között interjúkra is fogom alapozni. El is készítettem már egy körülbelül 40 fős listát azokkal az emberekkel, akikkel majd szeretnék beszélni a témáról. Mind olyan személyekről van szó, akik több éve aktívan részt vesznek a két ország kapcsolatának ápolásában és fejlesztésében, úgy törökök, mint magyarok. Neveket egyelőre nem szeretnék mondani, viszont garantálom, hogy izgalmas lesz.

– Milyen terveid vannak az ösztöndíjprogram idejére?

– Számos tervem van, többek között az, hogy a kutatásomhoz szükséges átfogó képet szerezzek Törökországról, illetve Magyarországgal való kapcsolatáról. Ez alatt nem csupán politikai, diplomáciai jellegre gondolok, hanem kulturálisra is. Magyarország az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot az 1923-ban kikiáltott új Török Köztársasággal, illetve nagykövetséget létesített Ankarában, az újonnan kikiáltott fővárosban. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel már 100 éve történt, így kerek évfordulót ünnepelhetünk. Ez okot ad arra is, hogy megvizsgáljuk a két ország közötti kapcsolat történelmét, és kiemeljük azokat az eseményeket, momentumokat, amelyekért hálás lehet a két nép egymásnak. Túl kell lépnünk már a mohácsi csatán, illetve a középkorban történt eseményeken, hiszen azóta számtalan olyan alkalom volt, hogy a magyarok és törökök egymást segítették. Ezekre szeretnék koncentrálni, és célom, hogy olyan találkozási pontokat tárjak fel, amelyek képesek lesznek megmutatni a két ország kapcsolatában rejlő erőt és lehetőséget. Ezek mellett természetesen szeretném megismerni magát az országot, szeretnék sokat kirándulni, és minél több olyan eseményen részt venni, ahol esélyem van találkozni emberekkel, és új kapcsolatokat kialakítani.

– Mit nyújtott számodra a program az eddigi kintléted alatt?

– Több mint két hete vagyok már Törökországban, tehát már belekóstolhattam a mindennapi életbe. Egyelőre nagyon tetszik Ankara, roppant kedvesek az emberek, és rendkívül finomak az ételek, szóval jól érzem magam. Az itteni mentorommal is nagyon jó a kapcsolat, két hét alatt már több helyre is meghívott. Az eddig eltöltött idő alatt részt vettem már panelbeszélgetésen, voltam nagyköveti találkozón, illetve múzeumlátogatáson is. Nagyon pörög az élet, hétvégén sikerült Antalyába is elutazni, így kihasználhattam a meleg idő utolsó napjait. Mindennap új ingerek érnek, hiszen még mindig ismerkedem a környezetemmel, tanulgatom a nyelvet, igyekszem minél jobban beilleszkedni. Az egyetem október 2-án kezdődött, így alkalmazkodnom kell a programokhoz. Úgy érzem, hogy mindennap sikerül fejlődnöm, hiszen lépten-nyomon új ismeretekre tehetek szert.

– Mit tanácsolnál a jövendőbeli külföldi ösztöndíjas diákoknak?

– Azt tanácsolom, hogy mindenképp éljenek a lehetőségekkel, hiszen számtalan van belőle. A titok csak annyi, hogy következetesnek kell lenni, és dolgozni kell értük. Mindig próbáljanak kilépni a komfortzónájukból, keressenek új szituációkat, melyek kihívást rejtenek, hiszen csak ezekben az esetekben tud fejlődni az ember. Ha lehetőségük van ellátogatni egy addig számukra ismeretlen országba, esetleg ott élni egy pár hónapot, semmiképpen ne a szobájukban üljenek, hanem próbálják minden idejüket és erőforrásukat a megismerés folyamatára fordítani. Mindig több pénzbe és energiába kerül járni a világot és fejlődési lehetőség után kutatni, viszont biztosítok mindenkit, hogy mindig megtérül a befektetett erőforrás. Hogyha nem sikerül elsőre elnyerni egy ösztöndíjat, sosem szabad feladni a harcot. Ki kell kérni szakemberek véleményét, és el kell indulni a fejlődés útján, így a következő alkalommal biztosabb lesz a siker.

– Miben segített neked az MCC?

– Amellett, hogy az MCC megteremtette ezt a kiváló ösztöndíjprogramot, segített olyan szakmai kapcsolatokat is kialakítani, amelyek segítségével még több lehetőség tárul elém. Az MCC megadja a diák számára az intézményesített keretet, illetve az anyagi támogatást az úthoz, viszont minden mást a tanulóra bíz. Csak a diákon múlik, hogy milyen módon használja ki az időt, szabad kezet kap úgy az anyagi támogatás felhasználásában, mint az időbeosztásában is. Ezek mellett persze meg kell felelni egy követelményrendszernek, vannak különböző feladatok, amelyeket el kell végezni, viszont ezek is mind ahhoz járulnak hozzá, hogy hatékonyan és produktívan teljen a külföldön eltöltött idő.