Olvasási idő: 3 perc
Tartalmas panelbeszélgetéssel indult Tusványoson az MCC programja július 24-én. A Mátyás király udvarban a magyar tudományos és köznyelv helyzetéről beszélgettek a meghívottak az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szervezésében.
A napindító előadáson dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, dr. Bethlendi András kisebbségjogász, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatója és dr. Gudor Kund Botond gyulafehérvári lelkipásztor, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese osztotta meg gondolatait Lakatos Mihály költő, író, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója moderálásával.
A nyelv a nemzet identitásának egyik alappillére, de mindezen túl kincs is, amelyben benne van az egész történelmünk, kultúránk. Élő organizmus, amely állandó változásnak van kitéve, ezért nem árt néha megvizsgálni, milyen állapotban van – hívta fel a figyelmet az anyanyelvünkre gyakorolt külső hatásokra Lakatos Mihály. Rámutatott: az angol dominanciája miatt egyre több idegen kifejezés tolakodik be a nyelvünkbe, emiatt az egyetemi életben, tudományos diskurzusban is kezd háttérbe szorulni a magyar nyelv.
Balázs Géza a nyelvek küzdelmét szemléltette: a világon kb. 6000 nyelv van 200 országban, és ezek közül csupán 100-120 számít államnyelvnek. Óriási feszültség van a nyelvek között, hiszen mindegyik azért küzd, hogy erősebb státusba kerüljön, várhatóan több száz el is fog tűnni. Amint egy nyelvi közösség 20.000 fő alá csökken, erős az asszimiláció lehetősége. A nyelvész elmondta, a tudományos életben fontos a nemzetköziség, de visszájára fordulhat, ha túlságosan elhanyagoljuk az anyanyelvünket, hiszen a szaknyelvek nem tudása később magával rántja a köznyelvet is. Úgy véli, a kétnyelvűség gazdasági előny, de egyben a nyelvfeladás előszobája is.
Bethlendi András kisebbségi szemszögből szólt hozzá a kérdéshez. Elmondta, különleges az erdélyi magyarok viszonya az anyanyelvükhöz, gondosan vigyáznak rá, viszont a többség, az állam nyelvének árnyékában sajnos nem természetes a használata. A jogász szerint a nyelv megtartása szempontjából az is fontos, hogy gazdaságilag hasznos legyen, megérje beszélni. Ugyanakkor arra is érdemes odafigyelni, hogy a mesterséges intelligencia és a fejlett fordítóprogramok miatt nagy változások előtt állunk a nyelvi folyamatok tekintetében.
Gudor Kund Botond a Fehér megyei szórványban szerzett tapasztalatairól számolt be. Kiemelte, hogy bár a szórványt inkább az elmúlás gondolatával társítjuk, az öregkor nagy értéket, bölcsességet, gyökereket is jelent. Hozzátette: nem egy elszigetelt, öregekből álló társadalomról van szó, hanem olyan települések láncolatáról, amelyek végvárakként naponta küzdenek a megmaradásért, az anyanyelv megőrzéséért. Arra biztatta a jelenlevőket, hogy továbbra is figyeljenek oda ezekre a közösségekre, és törekedjenek a régiók közötti kommunikáció fenntartására.
