Olvasási idő: 6 perc
A német belpolitika jelentős átalakuláson megy át, amelynek hatásai nemcsak Németországra, hanem Európa többi részére, így a keleti régióra is kihatnak. A politikai stabilitás és a gazdasági kihívások kezelése kulcsfontosságú lesz a következő időszakban. Az MCC március 31-i eseményén dr. Bauer Bence nyújtott átfogó képet a Németországban zajló politikai folyamatokról a kolozsvári közönségnek.
A választási eredmények és az új kormány politikai irányvonala meghatározó lesz a német–magyar kapcsolatok jövőjére nézve is. Különösen fontos kérdés, hogy az új vezetés milyen álláspontot képvisel az EU-s politikák, az energetikai együttműködés és a védelmi kiadások terén. Mindemellett a német gazdasági stabilitás és növekedés kulcsfontosságú az Európai Unió egészének szempontjából, így a következő hónapok kormányzati döntései messzemenő következményekkel járhatnak.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) március 31-i előadásának meghívott vendége dr. Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója volt, aki Németország új politikai korszakáról tartott előadást. A kolozsvári eseményen beszélgetőtársa Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója volt. A szakemberrel Temesváron és Marosvásárhelyen is találkozhattak az érdeklődők.
A tartalmas eseményen szó esett a német belpolitika legfrissebb fejleményeiről, a kormány bukásához vezető tényezőkről és a szavazatok megoszlásáról. Dr. Bauer Bence előadását az MCC Magyar–Német Intézetének bemutatásával kezdte, amely 4 és fél éve alakult meg azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a két ország közötti akadémiai, tudományos és politikai párbeszédnek, valamint kutatásokat folytasson és rendezvényeket szervezzen a magyar–német viszonyrendszer erősítése érdekében.
A 2021-ben alakult, úgynevezett ,,jelzőlámpa-koalíció” – melyet a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) alkotott – számos belső konfliktussal küzdött. A koalíció eltért a német alaptörvény 109-es cikkelyében rögzített adósságféktől, hogy több hitelt vehessen fel, ami feszültségeket szült a kormányon belül. Emellett a gazdáknak nyújtott támogatások csökkentése országos tüntetésekhez vezetett. A belső ellentétek és a pénzügyi politikák miatti feszültségek végül a kormány összeomlásához vezettek, ami szükségessé tette az előrehozott választások kiírását 2025 februárjára.
A választások eredményeként a CDU/CSU pártszövetség növelte támogatottságát, míg az SPD és koalíciós partnerei visszaestek. A választások után megkezdődtek a koalíciós tárgyalások, melyek során több lehetséges együttműködési forma is felmerült, beleértve egy nagykoalíciót az SPD-vel, egy konzervatív-zöld koalíciót vagy kisebb pártok bevonását a kormányzásba.
Németország politikai térképe továbbra is regionálisan megosztott. A keleti tartományokban az Alternatíva Németországért (AfD) és más kisebb pártok erősödtek meg, míg nyugaton a hagyományos nagy pártok dominálnak. Szemmel látható különbség vehető észre a korosztályok között is: az idősebb korosztály leginkább a CSU-ra, a politikából kiábrándult fiatalok pedig nagy számban az AfD-re tették le voksukat. A német politikai kultúrában gyakoriak a többpárti koalíciók, és a pártok közötti együttműködés rugalmasabb, mint például Magyarországon.
Dr. Bauer Bence hangsúlyozta, hogy az új kormány egyik fő kihívása a gazdasági stabilitás helyreállítása, különös tekintettel az adósságfék betartására és az infrastruktúra fejlesztésére. A korábbi kormány jelentős kölcsönöket vett fel infrastrukturális projektekre és védelmi kiadásokra, beleértve Ukrajna támogatását is, ami hosszú távú pénzügyi terheket ró az országra. A szakértő úgy véli, hogy ezek a kölcsönök nehezen lesznek visszafizethetők a jövőben.
Ebben a politikai klímában fog tehát lezajlani az év második felében az új kancellár megválasztása. A győztes a maréknyi jelöltből kerül ki: Friedrich Merz Angela Merkel utódaként a CDU jelenlegi vezetője, szeptemberben jelentette be indulási szándékát. Olaf Scholz jelenlegi kancellár, az SPD vezetője népszerűségének gyors csökkenése ellenére is versenybe száll. Őket követi Alice Weidel, a feltörekvő AfD vezetője, valamint Robert Habeck jelenlegi kancellárhelyettes, a Zöld Párt jelöltje.
A beszélgetésen Talpas Botond igazgató kitért Orbán Viktor és Klaus Iohannis megítélésére a német közvéleményben. Dr. Bauer Bence szerint Orbán Viktor neve és politikája Németországban széles körben ismert, különösen Kelet-Németországban népszerű, ahol politikai és ideológiai szempontból sokan szimpatizálnak vele. Ezzel szemben Klaus Iohannis, Románia volt elnöke alig ismert a német közéletben, ami jól mutatja, hogy a magyar politikai vezetés jelentősebb szereplőként jelenik meg a német politikai térben.
Az eseményen az is felmerült, hogy az újonnan elfogadott 1000 milliárd eurós hitelcsomag segíteni fogja-e az Erdélyben működő német cégeket, ezáltal pedig az itteni lakosokat. Az összeg felét az infrastruktúra javítására, a másik haderő bővítésére hivatott. Az erdélyi cégek köszül az útépítéssel, vasútfejlesztéssel, katasztrófavédelemmel foglalkozó vagy ehhez hasonló ágazatokban működő vállalatok járhatnak jól.
