Világelső vagy hanyatló ország? – Kínáról értekeztek az MCC külföldi meghívottai

Mao Ce-tung halála után Kína példátlan gazdasági fellendülésnek indult, amihez a geopolitikában való fokozott jelenlét és növekvő hadsereg társult. Mára Kína vitathatatlanul a világ második legfontosabb gazdasági szereplőjévé vált, erős jelenléttel Ázsiában, Afrikában, Európában és Nyugaton is. A fenyegető demográfiai hanyatlás, a Tajvannal való konfliktus lehetősége és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi harc azonban visszafoghatja Kína globális ambícióit.

Az MCC keddi kerekasztal-beszélgetésén Shaun Riordan, dr. Eric Hendriks és dr. Gáspár-Szilágyi Szilárd osztotta meg gondolatait a nagyhatalomról. Shaun Riordan a European Institute of International Studies diplomácia és kibertér tanszékének igazgatója, a pekingi Charter Institute vezető kutatója. Brit diplomataként 16 évig szolgált New Yorkban, Tajvanon, Pekingben és Madridban, valamint a brit külügyminisztériumban, emellett Spanyolország, Örményország, Bulgária és a Dominikai Köztársaság diplomáciai akadémiáin, valamint svájci és spanyolországi üzleti iskolákban is tanított. Dr. Eric Hendriks holland szociológus, a Danube Institute munkatársa. Kína globális rendbe való beilleszkedését kutatja, különös tekintettel az ideológiai feszültségekre. A szakember a Mannheimi Egyetemen szerzett doktori címet, majd a Bonni és a Pekingi Egyetemen dolgozott. Hat évig élt Pekingben, ahol Kína és az Egyesült Államok oktatási kapcsolatait kutatta. Dr. Gáspár-Szilágyi Szilárd a Birminghami Egyetem adjunktusa, szakterülete az EU és a nemzetközi gazdasági jog. Oslo, Keele, Amszterdam, Hága és Aarhus egyetemein tanított és kutatott.

Kínának mindig is központi szerepe volt Ázsiában a történelem során, és ez a tudat ma is erősen él benne – mondta el Shaun Riordan, aki úgy véli, Kína sikere vagy kudarca egyaránt releváns lesz számunkra, hiszen már puszta mérete, népessége és gazdasági hatalma befolyásolja a világ alakulását. A volt diplomata felidézte a 80-as évekbeli látogatásait, amikor még szinte középkori körülmények uralkodtak az országban, és elmondta, azóta óriásit növekedett a gazdaság. Mára azonban a társadalomban egyfajta bizonytalanság, feszültség érezhető az Egyesült Államok, Tajvan, a járvány utóhangjai, valamint az ország jövője miatt.

A meghívott szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövőben Tajvannak döntő szerepe lesz. Úgy vélik, Kína nem akar katonai konfliktust, mert az Tajvan rombolásával és amerikai beavatkozással járna, azonban azt sem engedheti meg Tajvannak, hogy kikiáltsa függetlenségét. A helyzet veszélye, hogy a nyugati politikusok nem értik igazán, mennyire bonyolult és érzékeny ez az állapot. A kínaiakat nyugtalanná teszi, hogy Hszi Csin-ping elnök Tajvanban látja saját történelmi örökségének megteremtését.

Eric Hendriks felhívta a figyelmet arra, hogy bár a gazdasági ereje óriási, Kínának nincs kulturális befolyása a világban. A szociológus rámutatott: a fennálló aszimmetrikus világhatalomban a figyelem középpontja továbbra is Amerika marad. Érdekes példa, hogy a gazdaságilag Kínától függő Dél-Korea is kulturálisan teljesen Amerikára fókuszál, sőt a popkultúra és médiafogyasztás szempontjából inkább Dél-Korea befolyásolja Kínát. Shaun Riordan hozzátette: Kína nagyon is próbálkozik, hogy kulturálisan is vonzó legyen, de a világ szkeptikusan tekint rá. A gazdasági folyamatokban viszont előnye, hogy nem erőlteti a kulturális nézeteit üzleti partnereire, ahogyan azt az Egyesült Államok teszi legtöbbször.

Európában nagy ellentmondások vannak a kínai politikával kapcsolatban – fejtette ki Shaun Riordan. A járvány és a háború arra késztette Európát, hogy Amerika mellé álljon Kínával és Oroszországgal szemben, mára azonban enyhült a kritikus hozzáállás. Európa kétségbeesetten keresi a kiutat a háborúból, még akkor is ha Hszi Csin-ping lesz a közvetítő fél, és Kínának is nagy előnyt jelentene, ha a közbenjárásával oldódna meg az orosz–ukrán konfliktus.

„A Mathias Corvinus Collegium kiemelten foglalkozik a nemzetközi kapcsolatok építésével, hogy diákjaink és az erdélyi városok közösségei is kiváló szakemberekkel, neves külföldi akadémikusokkal találkozhassanak, és megvitassák napjaink égető kérdéseit” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Hozzátette, a nyilvános előadások céljai közé tartozik, hogy a tájékoztatás, tanulás mellett a szabad eszmecserének is teret biztosítsanak.