Miért él az emberek túlnyomó többsége közösségekben? Miért jön létre közöttük munkamegosztás, specializálódás? Miért és hogyan különülnek el egymástól vezetők és vezetettek? Hogyan születnek a közösségi döntések? Kié a hatalom? És valójában kié? Politológus volt-e Platón vagy Arisztotelész? Miért maradnak fenn egyes népek, miért tűntek el mások? Létezhetünk-e állam nélkül? Milyen feladatai vannak az államnak, mit tehet, és mit tegyen meg feltétlenül? Mire terjedhet ki a politika? Beavatkozhat-e, és egyáltalán beavatkozzon-e a piaci mechanizmusokba? Kell-e támogatnia a gyermekvállalást? Hogyan viszonyuljon a migrációhoz? Lehet-e egyszerre erős és demokratikus egy vezetés? Felkészülhet-e egy kormány a jövő beláthatatlan eseményeire? Lehet-e a többségi demokrácia tekintettel a kisebbségek igényeire?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a Társadalom- és Történelemtudományi Iskolában, hogy aztán elméletekkel felvértezve tekinthessünk saját régiónk, Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió politikájára, társadalmi változásaira és kihívásaira. Szakítani kívánunk a társadalomtudományok töredezettségével és befelé fordulásával. Nemcsak az érdeklődési körünk, hanem a szemléletünk is összetett. Iskolánkban oktatóinkkal és meghívott vendégeinkkel társadalomtudományi diszciplínákat integrálva kapcsoljuk össze a múltat a jelennel és a jövővel, így nálunk nem csupán megférnek a politikatudományi és szociológiai megközelítések, a közpolitikai és politikai, gazdaságtani elemzések, a politika- és társadalomtörténeti kutatások, a politikai filozófiai elmélkedések, hanem egyenesen erősítik is egymást.
Közösségünkben politikai és társadalmi tudásunkat és tapasztalatainkat bővítő előadásokkal, vitákkal, szerepjátékokkal és – valós vagy virtuális – tanulmányi kirándulásokkal törekszünk a közös és kölcsönös szemléletformálásra.
